Bízz magadban!

    A határok törvényei       Vannak bizonyos lelki törvényszerűségek, amelyek akkor is működnek, ha nem tudunk róluk. Hatásukat akkor is érezzük, ha nem is hallottunk róluk. Íme néhány ilyen szabályszerűség a határokkal kapcsolatban.     A vetés és aratás törvénye   “Ki mint vet, úgy arat” – tartja a közmondás. Vagyis tetteinknek… Tovább »

    Határsértések  ... Tovább »

    Lelkünk határai       Szerintem van egy csomó kérdés, amiben nehéz eligazodni a határokkal kapcsolatban:   –         kiért vagyok felelős?   –         Kijelölhetem-e úgy a határaimat, hogy mások ne sértődjenek meg?   –         Mit tegyek, ha mások mégis megsértődnek?   –         Hogyan viszonyuljak azokhoz, akik igényt tartanak az időmre, pénzemre, szeretetemre?  … Tovább »

    Engesztelő       Az alacsony önbecsülésből fakad, hogy túlélési pozíciókat veszünk fel, és úgy próbálunk meg elfogadásban részesülni, hogy közben elrejtjük azt a sürgető szükségletünket, hogy érezzük: kapcsolatban állunk másokkal. Vagyis a túlélést szolgáló pozíciók azt diktálják, hogy másoknak nem szabad megtudniuk, hogy milyen vágy van bennünk a közelségre. Tudat alatt meg… Tovább »

    Behódolás       Nyugati kultúránkban a legtöbb kapcsolat még mindig az alávetettségen és az uralkodáson alapul. Ezeket a kapcsolatokat gyakran szerepek segítségével írják le: apa-gyerek, főnök-beosztott, pap-hívő, tanár-diák. A fenti helyzetben lévő emberek azt gondolják magukról, hogy ők jobbak, okosabbak, ők viselkednek helyesen. Aki pedig lent van, az törekedjen arra, hogy megfelelő… Tovább »

    Megörökölt játszmáink   Köztudott, hogy egy párkapcsolatba soha nem egyedül érkezünk, hanem hozzuk magunkkal az eredendő családunkat és a korábbi kapcsolataink terheit. Rendszerint olyan emberekhez vonzódunk, akinek a problémái tökéletesen illenek a mi problémáinkhoz, és ez garantálja, hogy újra megvívjuk gyerekkorunk csatáit. Mindannyian anyánkat vagy apánkat választjuk, mindannyian anyánk vagy apánk leszünk. Még… Tovább »

  Vesztes játszmák a párkapcsolatban   3. Gátlástalan önkifejezés De hívhatnánk úgy is, hogy a “hányós zacskó” átadása. Freud óta divatos az érzelmek kifejezése. Amiben sok igazság van, de azért mindennek van egy normális határa. Teljesen egyetértek azzal, hogy bárki nyugodtan kifejezheti az érzéseit, elmondhatja, hogy most rettenetesen dühös, frusztrált vagy éppen fáradt, de ha… Tovább »

    Vesztes stratégiák a párkapcsolatban       Vannak olyan gyakran előforduló hibák a párkapcsolatokban, amelyek alattomosan, észrevétlenül rombolják azt. Ilyen például a “nekem igazam van”. Az objektív igazságnak nincs helye a párkapcsolatban. Az objektív tények tökéletesen helyénvalóak egy detektívregényben, de ha a párkapcsolatban akarjuk bizonygatni a saját igazunkat, akkor nagyon mellélőhetünk. A kérdés… Tovább »

 Kedves Balázs!       Nagyon köszönöm a kérdésedet! Igen lényeges kérdést vetettél fel, ami szerintem sokaknak hatalmas próbléma. Ha megkésve is, itt a válaszom a kérdéseidre.   A szégyen igen meg tudja nehezíteni az életet. Különösen akkor, ha szégyenlem magam azért, mert szégyenkezek. Amikor a pénztár áll sorban valaki, és azt gondolja, hogy mindenki… Tovább »

    Miért hiányzik a meghittség a párkapcsolatokból?       Közhely, de attól még igaz, hogy a házasság óriási átalakuláson ment keresztül a XX. században. A hagyományos házasság-modellben a férfi kereste a pénzt, a nő vezette a háztartást. A század végére azonban a nők nagy része már dolgozott, elérte a gazdasági függetlenséget. Vagyis a… Tovább »

    Önszeretet és önzetlenség       Sokan azt gondolják, hogy magunkat szeretni bűn. Minden figyelmükkel a másikra koncentrálnak, lesik a másik kívánságát, és közben fogalmuk sincs arról, kicsodák, micsodák ők. Mit szeretnek, mire vágynak, mit éreznek. Csak a másik a fontos. És közben csodálkoznak, hogy bár ők ennyire szeretik a másikat, az mégsem… Tovább »

  Az embereknek ritkán – soha – fordul meg a fejükben, hogy azért vallanak kudarcot a szerelemben, mert amit szeretetnek véltek, az egyáltalán nem az. A szeretet szabályait először a családban tanuljuk meg, de ezek a szabályok nagyrészt a tekintélyelvű társadalom tanításán alapulnak. A patriarchátust a férfi dominanciája jellemzi, itt a nőnek és a gyerekeknek… Tovább »

A szorongás rendszerint összekapcsolódik egy rendkívüli méretű és kielégíthetetlen szeretetéhséggel. A szorongó ember egyik védekező mechanizmusa, hogy mindent elkövet annak érdekében, hogy szeressék. Csakhogy ő maga képtelen szeretni.   A legtöbb szorongó (neurotikus) képes olykor pozitív érzelmeket tanúsítani, de ez a tulajdonság együtt járhat akár a szeretetre való képtelenséggel is. Bár nagyon nehéz meghatározni, hogy… Tovább »

  Mitől lesz valaki szorongó?   A gyökerek természetesen a gyerekkorba nyúlnak. A legrosszabb mindig az igazi, meleg szeretet és a pozitív érzések hiánya. A gyerek rengeteg mindent elvisel abból, amit traumatikusnak nevezünk, ha belül érzi, hogy akarják és szeretik őt a szülei. És ezt a gyerekek pontosan érzik, semmiféle pótlékkal nem lehet őket becsapni…. Tovább »

  Miért szorongunk?   Természetesen számtalan magyarázat van erre a kérdésre. Ahány pszichológiai iskola, annyi válasz. Most csak egyet osztok meg veletek. Karen Horney szerint az ellenséges késztetések szülik a neurotikus szorongást. Vagyis ha valaki állatira bosszant, egy kanál vízben meg tudnád fojtani az illetőt, ám a kettőtök közötti kapcsolat nem teszi lehetővé, hogy megmond… Tovább »

  Sok évnyi önismereti munka után próbálom számba venni, rendszerezni, hogy mi segített nekem a változásban, egy harmonikusabb én kialakításában. Az is foglalkoztat, hogy mi az, amit ebből be tudok építeni a másokkal folytatott segítő beszélgetéseimbe. Azt tapasztalom, hogy ami segít, az a feltétel nélküli elfogadás. Függetlenül attól, hogy a kliens milyen állapotban van, hogyan… Tovább »

  Milyen a magabiztos ember?   Vállalja a felelősséget Vállalja a felelősséget a gondolataiért, érzéseiért és a tetteiért. Tisztában van azzal, hogy ahogy él, azt maga teremtette magának. Nem másokat vádol, nem panaszkodik folyton, hanem nekilát, és olyanná – vagy közel olyanná – formálj az életét, hogy az neki megfelelő legyen. A konfliktusait mindig azzal… Tovább »

 Nagy csapdának érzem, hogy néha a segítők többsége – magamat is beleértve – azt gondolja, hogy feltétel nélkül elfogad másokat. Ehhez Istennek kellene lennünk. Erre a dologra legfeljebb törekedhetünk. Az elfogadás nem döntés és akarat kérdése, nem valamiféle felvett magatartásforma. Ez egy folyamatos munka, amivel alkalomról alkalomra meg kell küzdeni, és vagy megy, vagy nem…. Tovább »

  A segítőnek kell-e szeretnie a kliensét? A kérdésre a rövid válasz: igen, mert másként nem tud segíteni. A hosszabb válasz pedig, hogy igen, de nem úgy kell szeretnie, ahogy általában a hétköznapi életben beszélünk a szeretetről. Nem pátyolgatni, babusgatni, nem gondoskodni kell róla, nem megoldani helyette a problémát.             Nincs segítő kapcsolat elfogadó megértés… Tovább »

  Az előző bejegyzésekben megígértem, hogy folytatom, hogyan keressünk segítőt magunknak, mire figyeljünk, amikor először ülünk le beszélgetni a szakemberrel. Az első és legfontosabb az a bizonyos belső hang. Arra figyelj! Milyen érzésed támad, amikor belépsz hozzá? A bizonytalanság teljesen normális, bárkihez is fordulsz. De vajon biztonságban érzed magad mellette? Elfogadó az a légkör, ahogy… Tovább »