Bízz magadban!

Nagyon nehéz helyzetbe kerültek most azok, akik egyedül élnek – akár fiatalok, akár idősek. Az egyedüllétet akkor is nehéz viselni, amikor a munkatársakkal, barátokkal való találkozás oldja a magány, hát még akkor, amikor az ember az orrát sem igen dugja ki a lakásból. A tudatos hozzáállás azonban sokat segíthet a magány oldásában.... Tovább »

Az első néhány randin dől el, hogy beleszeretünk-e a másikba vagy sem. Nem árt, ha ezeken a kritikus első találkozásokon az eszünket is használjuk, és alaposan megnézzük magunknak a másikat. Ha nem így teszünk, könnyen beleszerethetünk valakibe, akivel aztán pokol lesz az életünk. Tehát használd az eszedet is!... Tovább »

Ágyba bújni egy új partnerrel sokak számára rizikós dolog: mi van, ha nem leszek neki elég jó? Mi van, ha túl sokáig húzom az időt, és a másik elunja  a várakozást? Jó lenne erre egy szabály, ugye?... Tovább »

Vannak az életünknek olyan pontjai, amikor kicsúszik a lábunk alól a talaj, és végtelenül magányosnak érezzük magunkat. Ilyenkor lenne nagy szükségünk a jó barátokra. Akik eltűntek, elkoptak, elhagytak minket. Számtalan kliensem kérdezi, lehetséges-e egyáltalán barátokat találni felnőttként. És ha igen, hogyan? Természetesen lehetséges, de ezért erőfeszítéseket kell tenni.   Miért nem megy?   Gyerekként sokkal… Tovább »

Kedves Te, aki talán bő pulcsik mögé rejted az alakodat, mert szégyelled a plusz kilóidat! aki elégedetlen vagy a mellbőségeddel, fenékméreteddel, az orrod nagyságával és formájával! aki túl vékonynak, gebének, deszkának tartod magadat! Ronda vagyok   Tök mindegy, hogy mi bánt, a lényeg: hogy nem tartod vállalhatónak a testedet, és mindent elkövetsz, hogy elrejtsd, álcázd… Tovább »

Boldogságunk egyik legnehezebben kezelhető akadálya az a sok-sok negatív gondolat, amely megállíthatatlanul zakatol az agyunkban. Úgy tűnik, mintha védtelenek lennénk velük szemben. Csak jönnek, mennek, keserítenek bennünket. És bármennyire igyekszünk boldoggá válni, valami folyton ezt suttogja az irányítóközpontban: „Na, ne viccelj, te lúzer! Soha se leszel boldog!”   Mindenkinek megvannak a „kedvenc” negatív gondolatai: „Te… Tovább »

Aranyszabály, hogy gondolkodj, mielőtt beszélsz, de nagy bajba kerülsz, ha túlzásba viszed a gondolkodást. Íme néhány jele, ha túl sokat agyalsz: Ugyanazon a problémán gondolkodsz napok óta, és egy lépéssel sem jutsz közelebb a megoldáshoz, mert újra és újra ugyanazok a képek, sérelmek, fájdalmak járnak a fejedben. Elemzed a környezetedben élők viselkedését, ki akarod találni,… Tovább »

Kritizálj másokat! Az még rendben van, hogy néha hibáztatod magadat, de ha ezt más teszi, akkor összedől a világ. Akkor sündisznóállásba vonulsz, igazolni kezded a viselkedésedet, magyarázkodásba fogsz, másokat okolsz, és elrohansz, de előbb még bevágod magad után az ajtót. Leggyorsabban úgy tudunk másokat megbántani, és tönkretenni a kapcsolatainkat, ha kritizálunk. A kritizálás lebénít, idegesít… Tovább »

Vagy a boldogtalanság tesz iriggyé? Ez a tyúk vagy a tojás esete. Mindenesetre a kutatások szerint a boldog emberek nem hasonlítják magukat másokhoz. Na most irigykedsz, nem? Nem könnyű nekünk manapság, amikor a média szebbnél szebb, vékony, sikeres, gazdag, családos nőkkel vesz körül bennünket. Ez a kép ordít ránk a magazinok címlapjáról, hirdetésekről, reklámokból. Nehéz… Tovább »

Sokan azt hisszük, hogy amikor megbántanak bennünket, akkor befelé kell figyelnünk, értékelnünk kell a helyzetünket, újragondolni az életünket, és azonnal megoldást kell találnunk. Valójában ez nem más, mint önmarcangolás. A legtöbbünk fejében ilyenkor a következő gondolatsorok futnak: Miért vagyok ilyen szerencsétlen? Miért pont velem történik? Nem vagyok elég jó. Már a szüleimnek se feleltem meg…. Tovább »

 A neurotikus szeretetéhség fő  jellegzetessége a csillapíthatatlan mohóság. Ez megnyilvánulhat az evésben, a vásárlásban, türelmetlenségben, portyázási vágyban (nők/férfiak utáni hajsza, hódítási vágy, rányomulás másokra). De megnyilvánulhat szerzési vágyban is: lehet szó ruháról, pénzről, becsvágyról, tekintély iránti vágyról. Mindenesetre a mohóság egy kis időre csillapítani tudja a szorongást. A mohóság csökkenhet, ha a szorongó ember úgy… Tovább »

  További gondolatok a szeretetéhségről   A szorongó ember szeretetéhségének egyik szembeötlő jellegzetessége a kényszeresség. Amikor az embert erős szorongás gyötri, ennek a végeredménye a spontaneitás és a rugalmasság elvesztése. Vagyis a szorongó ember számára a szeretet nem örömforrás, hanem életszükséglet. Lényeges különbség van aközött, hogy „Szeretem és élvezem, ha szeretnek.” És aközött, hogy „Minden… Tovább »

A szorongás rendszerint összekapcsolódik egy rendkívüli méretű és kielégíthetetlen szeretetéhséggel. A szorongó ember egyik védekező mechanizmusa, hogy mindent elkövet annak érdekében, hogy szeressék. Csakhogy ő maga képtelen szeretni.   A legtöbb szorongó (neurotikus) képes olykor pozitív érzelmeket tanúsítani, de ez a tulajdonság együtt járhat akár a szeretetre való képtelenséggel is. Bár nagyon nehéz meghatározni, hogy… Tovább »

  Szorongó ember az ellenséges világban A szeretet is lehet az indulatok elfojtásának forrása. Ha hiányzik a valódi szeretet, akkor gyakran helyettesítik a szülők annak hangoztatásával, hogy mennyire szeretik a gyereküket, és hogy feláldozták magukat értük. A gyerek, ha már valamilyen félelmet keltettek benne, belcsimpaszkodhat ebbe a szeretetpótlékba, és félhet a lázadástól. A gyerek ilyenkor… Tovább »

  Mitől lesz valaki szorongó?   A gyökerek természetesen a gyerekkorba nyúlnak. A legrosszabb mindig az igazi, meleg szeretet és a pozitív érzések hiánya. A gyerek rengeteg mindent elvisel abból, amit traumatikusnak nevezünk, ha belül érzi, hogy akarják és szeretik őt a szülei. És ezt a gyerekek pontosan érzik, semmiféle pótlékkal nem lehet őket becsapni…. Tovább »

  Miért szorongunk?   Természetesen számtalan magyarázat van erre a kérdésre. Ahány pszichológiai iskola, annyi válasz. Most csak egyet osztok meg veletek. Karen Horney szerint az ellenséges késztetések szülik a neurotikus szorongást. Vagyis ha valaki állatira bosszant, egy kanál vízben meg tudnád fojtani az illetőt, ám a kettőtök közötti kapcsolat nem teszi lehetővé, hogy megmond… Tovább »

  Néhány gondolat a szorongásról   Azt gondolom, hogy ezt mindenki átélte már. Félünk akkor, amikor valami fenyegetünk a saját vagy szeretteink biztonságát. Ezzel nincs is semmi baj, evolúciósan nem olyan nagy gond a félelem, a mamuttól is így menekültünk meg. Féltünk és futottunk, aztán kitaláltuk a fegyvereket.  A gond akkor kezdődik, ha a félelmünk… Tovább »