Tegye fel a kezét, aki nem! Tudom, totális közhely a témáról írni, mégis ez a kérdés az, am i mindenkit foglalkoztat. A legtöbben azt gondolják, boldog leszek, ha felnövök, ha megtalálom álmaim állását és pasiját, ha összeházasodok azzal az emberrel, akit nekem szántak az égiek. Vagy éppen még nagyobb, szebb házam, kocsim, lakásom lesz. Nos, ha így gondolkodsz, akkor készülj fel arra,hogy még hosszú évekig csak tervezni fogod a nagy boldogságot.
Nem én mondom ezt, hanem okos pszichológusok, akik kutatják a boldogságot. Több száz és ezer emberen végeztek különféles vizsgálatokat, és a következő eredményekre jutottak. Az egyéni boldogság szintje genetikusan öröklődik. Egy- és kétpetéjű ikreket vizsgáltak, és azt találták,hogy azok az egypetéjű ikrek, (génjeik 100%-a megegyezik), akiket külön neveltek, azonos bodogságszintet értek el a felméréseken. Vagyis, ha a felmenőid kicsattanóan jókedvűek, boldogok, jó esélyed van a boldog életre. Ha apu-anyu depresszív, akkor bizony hordozol olyan géneket, amelyek stressz hatására aktiválódnak. EZ idáig nem jó hír, ugye? Elkeseredésre semmi ok. Olvass tovább!
Amiket az elején felsoroltam, hogy majd attól boldogabb leszek, nos ezek az ún. életkörülmények. Ezek mindössze 10%-os hatással vannak az életünkre. Azt tapasztalták a kutatók, hogy bármilyen extrémül jó vagy rossz dolog történik is az emberrel, rövid időn belül vissza fog térni az alap boldogságszinjére. Vagyis beléd szeret álmaid pasija, és te két év múlva pont olyan bolodog leszel, mint annak előtte. Megnyered a lottót, pár hónap, és már hozzá is szoktál a nagy nyereményhez. Azt hiszem, ennek azért nagy traumák esetén örülhetünk is. Nem baj, ha nem gyászolunk évekig…
Ami viszont szuper jó hír, hogy a fennmaradó 40%-ban mi magunk alakíthatjuk a boldogságunkat a gondolataink és a tetteink megváltoztatásával. A hogyanról legközelebb….
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: