Ha próbálkoztál már az online társkereséssel, akkor biztosan rájöttél, hogy nem könnyű terep, és számtalan banánhéjon el lehet csúszni. És ha már egyszer fájdalmas tapasztalatokat szereztél, akkor könnyű feladni az egészet, és azt mondani, hogy ez nem a te műfajod.
Pedig kár lenne leírni egy lehetőséget. Olyan ez, mintha elmennél egyszer horgászni, és egy fél pár gumicsizmába akadna meg a horgod, ezért aztán otthagyod az egész horgászosdit, mert azt gondolod, hogy ez hülyeség, nem neked való, úgysincs szerencséd. Pedig a tó tele van szép nagy halakkal. És ami a lényeg: köztük van a te aranyhalad is, aki már alig várja, hogy kifogjad, és teljesíthesse a kívánságaidat.
Hogy ne gumicsizmát és egyéb vackokat horgásszál ki a gazdag tóból, íme néhány dolog, amit nem érdemes elkövetned.
Ha csak annyit írsz magadról, hogy benéztem ide, mert szeretném ezt is kipróbálni, vagy adok magamnak még egy esélyt, és ennyi, netán giccses idézetekkel írod tele a regisztrációs felületet, akkor ne csodálkozz, ha nem sokan írnak rád. Azt javaslom inkább, hogy szánj rá időt, gondold át, mit/kit is keresel. Rágjad nyugodtan a tollad végét, és fogalmazd meg alaposan a bemutatkozó szövegedet. Ez itt az önreklám helye, mutasd be magad úgy, hogy a legvonzóbb, legérdekesebb, leginkább figyelemfelkeltő tulajdonságaidat emeled ki. És persze azt is gondolt át alaposan, hogy kit keresel, és kik azok, akikkel egyáltalán nem akarsz találkozni.
Lássuk be, a legelső, amit egy bemutatkozó lapon megnézünk, az a másik fényképe. A leggyakoribb hibák:
De akkor milyen legyen a kép?
A lehető legközelebb legyen a hétköznapi valósághoz. Természetesen felöltözhetsz csinosan, lehet rajtad smink, de legyen természetes az összhatás, és legyen teljes alakos a kép.
Olyanokat állítasz magadról, ami szerinted „kicsit megszépíti a valóságot”. Vagyis kisebb a súlyod, pár évvel fiatalabb vagy, elfelejted bevallani, hogy van egy feleséged és három gyereked. Ezek az alapinfók úgyis kiderülnek legkésőbb a harmadik találkozón. Nem lehet, nem érdemes hazugságra alapozni egy kapcsolatot. Hogy bízzon meg benned a társad, ha már az első, legalapvetőbb és pillanatok alatt leellenőrizhető infókkal kapcsolatban is átvágod?
Sokan beleesnek abba a hibába, hogy leveleznek, csetelnek, telefonálgatnak, egymásba szeretnek látatlanul. Akár hónapokig is folyhat ez a fajta „éteri” szerelem. Mindkét félben nagy remények alakulnak, a lányok már tervezgetik az esküvőt. Aztán találkoznak, és kiderül, hogy a másik egyáltalán nem olyan, mint a fényképen, nem bírod a szagát, udvariatlan, bunkó a pincérekkel. Csalódsz, vagy benned csalódnak, összetört a szíved, és hónapok kellenek, mire kihevered ezt a soha nem is létező „szerelmet”. Azt gondolom, hogy néhány levélváltás után érdemes találkozni, mert a személyes jelenlét ezer sornál többet mond.
Ez főleg a lányok dilemmája. „Hetek óta levelezünk, de nem hív randira. Ez mégiscsak a férfi dolga, és nem kezdeményezhetek találkozót” – panaszodnak a lányok. Miért nem? Ez itt egy húspiac, és nem a középkorban vagyunk. Szerintem a lányok is nyugodtan mondhatják, sőt kiírhatják a reglapjukra: „nem vagyok híve a hosszas levelezésnek, én a személyes találkozásokban hiszek.” És nyugodtan megkérdezhetik a pasitól, hogy van-e kedve személyesen találkozni. Ha nincs, akkor lehet tovább keresni, mert ő nem a te embered.
Ha nagyon népszerű vagy, és túl sokan írnak rád, akkor könnyen összekeverheted, hogy kivel levelezel éppen. Ez egyszerűen csak figyelem és tisztelet dolga, hogy ne tedd. Gondolom, neked se esne jól, ha kiderülne egy levélből, hogy akivel már hetek óta levelezel, azt sem tudja, hogy nem Manci, hanem Panni a neved.
Például az ismerkedés során megadod a lakcímedet, munkahelyed címét. Az első randin felmész a pasi lakására, beülsz az autójába. Tudjuk, hogy nem csak tisztességes emberek keresnek társat, vigyázz magadra! Az online térben nem mindenki az, akinek látszik. Vigyázz az adataidra, és figyelj a személyes biztonságodra, amikor egy vadidegennel találkozol!
Gyakran túl nagy reményekkel vágnak bele az emberek az online társkeresésbe, mert senki nem mondja el nekik, hogy ez bizony a szívás magasiskolája időnként. Elkerülhetetlenül bele fogsz botlani olyanokba, akik bunkók lesznek veled, beszólnak, kigúnyolnak, oda se mennek hozzád a megbeszélt randihelyszínen, csak megnéznek messziről. Lehet, hogy erőszakos, nyomulós pasikkal fogsz találkozni, és szinte biztos, hogy lesz olyan, aki csak egyéjszakás kalandot akar majd tőled. Aki online randizásra adja a fejét, annak hatalmas önbecsléssel és óriási kudarctűrő képességgel kell rendelkeznie. És azzal a feltétlen hittel, hogy az ő aranyhala ott úszkál a tóban, és csak rá vár.
A többség már az első-második rosszul sikerült találka után feladja. Nem tudok pontos statisztikai adatokat, de nagy eséllyel nem az első randin fogod megismerni életed szerelmét. Kitartás! Szívd fel magad újra és újra, és adj esélyt az újabb jelentkezőknek!
Nagyon sokan azzal a negatív hiedelemmel fognak bele a társkeresésbe, hogy 30 fölött már csak a selejt van fenn az online társkeresőkön. Ők azok, akik eddig nem keltek el, mert valami defekt van velük. Akkor te mit keresel ott? Te is selejt vagy? (Ha erre igennel válaszoltál, akkor komoly önbizalomhiányod van, és várlak egy társkereső coachingra, mert segítségre van szükséged.)
Összességében véve online térben társat keresni nem egyszerű, de nem is lehetetlen dolog. Hogy mi kell a sikerhez? Őszinteség, önismeret, önbizalom, kitartás, kudarctűrő képesség, nyitottság és sok szabadidő. Na meg persze az a biztos hit, hogy ez neked is sikerülhet.
További olvasnivalót a honlapomon vagy a facebook oldalamon találsz.
Ha szeretnél őszintén beszélni a problémáidról, csatlakozz a titkos facebook csoportunkhoz: Boldog párkapcsolatért – a következő e-mail címen kérhetsz meghívót: janosiv@szemelyescoach.hu