Miért nem mondja, hogy szeret?

Egyre többször, egyre több nőtől hallom, hogy jól megvannak a párjukkal, de a férfi egyáltalán nem vagy csak nagyon ritkán mondja, hogy szereti őket. Ezek a nők elbizonytalanodnak abban, hogy valóban szereti-e őket a párjuk.

Nemrégiben ezt a levelet kaptam egy negyven fölött nőtől: „Tíz éve vagyunk együtt a párommal, de egy kezemen meg tudom számolni, hányszor mondta, hogy szeret. Nekem iszonyatosan hiányzik a szóbeli megerősítés, de hiába mondom neki, csak azt kapom válaszként, hogy ezekkel a szavakkal nem dobálózik csak úgy az ember. Közben pedig érzem, hogy nagyon sok mindent megtesz értem, értünk, mégis kétségeim vannak afelől, hogy igazán szeret. Mit tehetek?”

A levélírónak leginkább az intimitás, a meghitt közelség hiányzik. És úgy tűnik, hiába jelzi vissza újra meg újra a párjának, nem kapja meg. A nők többsége ebben a helyzetben iszonyatos magányt él meg, és kétségbeesnek, mert az amúgy is gyenge lábakon álló önbizalmuk megrendül. Csorbát szenved a nőiességük, azt hiszik, hogy ha nem kapnak folyamatos megerősítést a párjuktól, akkor már nem elég szerethetők, nem elég jó nők. Sajnos sokan annyira kétségbe esnek, hogy elkezdik követelni, hogy a férfi mutassa ki jobban a szeretetét. Válaszul a pasik dünnyögnek valamit arról, hogy a „szeretlek” mondatnak súlya van számukra, azt nem mondogatják csak úgy, akármikor és akárkinek. Gyakran hangzik el az is, hogy „Úgyis tudod, hogy szeretlek, mit kell ezt állandóan mondogatni?”

És minél gyakrabban rugózik ezen a nő, a párja annál inkább befeszül, annál kisebb esélye van annak, hogy a férfi valaha is kiejti a száján a bűvös mondatot. Mit lehet ilyenkor csinálni?

Úgy tűnik, hogy hiába kéri szépen, kedvesen, majd egyre agresszívebben a nő, nem jár eredménnyel. Sajnos ennek a módszernek az eredménytelenségét nagyon kevés nő látja be. Újra meg újra nekifutnak, próbálkoznak, és szinte napi gyakorisággal könyörgik ki maguknak a visszautasítás adagjukat. Az első lépés: belátni, hogy a férfi egyre agresszívebb nyüstölésével éppen ellentétes hatást érünk el. A pasi juszt se fogja mondani, hogy szeret. Még akkor se, ha tényleg odavan értünk. Tehát más megoldást kell keresni.

Félre ne értsetek! Nem arról van szó, hogy nem ismerem el a nő jogos igényét arra, hogy megerősítést kapjon arra, hogy őt szeretik. De azon mindenképpen el kellene gondolkodni, hogy miért ennyire erős bennünk ez az igény arra, hogy feltétlenül és gyakran megerősítsenek minket abban, hogy szerethetőek vagyunk. Nagy valószínűséggel a lelkünk mélyén nem tartjuk szerethetőnek magunkat. Nem érezzük, hogy elég jó nők vagyunk ahhoz, hogy vonzónak tartsanak minket. Azt gondolom, hogy a probléma megoldása nem a pasi nyüstölésében rejlik, hanem abban, hogy mélyen magunkba kellene nézni, és megkeresni, hogy miért is vágyom ennyire a megerősítésre, és hogyan tudnám a saját önbecsülésemet megerősíteni annyira, hogy ne kívülről várjam azt. Millió és egy módszer, önismereti és önbizalom-fejlesztési módszer van erre, bármilyen irányba indulhatunk. Nem reménytelen kijutni ebből a végtelen, elkeserítő állapotból. De egy biztos: a folyamatos és rendszeres követelőzés nem közelebb visz minket egymáshoz, hanem eltávolít.

Ha szeretnél még olvasni a témáról:

22 tipp az önbizalom növeléséhez

A szexuális vonzerő titkai

Olvass tovább!

További olvasnivalót a honlapomon vagy a facebook oldalamon találsz.

Ha szeretnél őszintén beszélni a problémáidról, csatlakozz a titkos facebook csoportunkhoz: Boldog párkapcsolatért – a következő e-mail címen kérhetsz meghívót: janosiv@szemelyescoach.hu