Nagyon sok olyan emberrel találkozom, akik tessék-lássék módon megpróbáltak ugyan társat találni, ám az első kudarcok után feladták, és különféle érvekkel bizonygatják, hogy ez nekik miért nem megy, vagy éppen azt állítják, hogy ők jól megvannak így is. Nézzünk tehát a kifogásaik mögé! Csakugyan igazak?
Hogy tényleg boldog-e így, azt nem tudom megítélni, de bizony gyakran panaszkodik arra, hogy szeretne társat találni, de nincs ideje randizni, ráadásul nem létezik olyan nő, aki elviseli azt, hogy soha nincs otthon esténként.
Vegyük sorra tehát a kifogásokat!
Nem a munka veszi el az idődet, hanem kellemesebb a rengeteg túlmunkára fogni azt, hogy se kedved, se bátorságod megmérettetni magadat a húspiacon. De az is lehet, hogy nem érdekel igazán a társkeresés. A munka olyan, hogy ha nagyon akarjuk, akkor tudjuk csökkenteni a bent töltött időt, vagy kereshetünk olyan állást, ahol jut időnk, energiánk a magánéletre is. Ez csak elhatározás kérdése. El kell dönteni, mit szeretnénk: társat, családot, gyerekeket, vagy sok pénzt és magányos órákat hétvégenként. Érdemes belegondolni abba is, hogy ha megöregszel vagy megbetegszel a munkatársaid nem fognak gondoskodni rólad…
Jó lenne, ha tényleg így lenne! Valójában szakemberként erre biztatok minden egyedülállót, hogy törekedjen a boldog, vidám életre, hiszen nincs vonzóbb egy valóban boldog, teljes életet élő embernél. A probléma ezzel csak az, hogy ha tényleg jó neked így, akkor olyan a kisugárzásod, hogy úgy szálldosnak rád az ellenkező neműek, hogy nem győzöd elhajtani őket. Mert ahogy említettem, a boldog, kiegyensúlyozott ember vonzó! Ha ez nem így van, akkor még nem élsz teljes és boldog életet, és ezen lenne érdemes dolgozni tudatosan, akár segítő szakember támogatásával.
Ebben is van részigazság. Ha egy fiatal befejezte az iskoláit, és nem akar az új munkahelyén vadászni, akkor tényleg nehéz helyzetben van. Sokan ódzkodnak az internetes társkereséstől, rapidrandiktól vagy a társkereső irodáktól. Valóban nem árt óvatosnak lenni, de nem ördögtől való dolog egyik sem. Ezeken a helyeken magadhoz hasonló, társkeresőkkel találkozhatsz, akik szintén tele vannak kétségekkel és félelmekkel. Nem biztos, hogy egy ilyen szervezett randin, te fogsz a legjobban feszengeni. De ha ezek a módszerek nem is jönnek be neked, még mindig rengeteg lehetőség áll előtted. Választhatsz olyan hobbit, ahol vannak ellenkező neműek, és a közös elfoglaltság közben észrevétlenül ismerkedhetsz. A kérdés csak az, hogy csakugyan társat keresel-e, vagy csak kifogásokat.
Ha még mindig egyedül vagy, akkor ebben a pontban tökéletesen igazad van. Lehet, hogy most nem fogsz szeretni, ám mégis megkérdezem: te mennyire vagy felelős azért, hogy ez így történt? Lehetséges talán, hogy te is elrontasz valamit? Például nincs elég önbizalmad, és túlságosan alkalmazkodsz a másikhoz egy kapcsolatban, és végül unalmassá, arctalanná válsz? Vagy éppen ellenkezőleg: egyáltalán nem vagy hajlandó feladni semmit az eddigi elfoglaltságaidból, és a másik ezt nehezen viseli? Esetleg megrettensz az elköteleződéstől, és amikor már komolyabbra fordulna a dolog, kislisszolsz a kapcsolatból? Vagy mindig ugyanolyan típusú partnereket választasz, akikkel mégsem vagy képes kijönni? A választ te tudod, és a döntés is a te kezedben van, hogy akarsz-e változtatni ezeken a dolgokon. Ha mindent ugyanúgy csinálsz, ahogy eddig, az eredmény is ugyanaz lesz: újabb hosszú, magányos hónapok, évek. Valóban ezt akarod?
Az a problémád, hogy két-három emberből tudnád csak összegyúrni az ideális pasit/nőt. Merthogy egyetlen emberben nincsenek meg azok a tulajdonságok, amiket te elvársz egy nőtől vagy férfitól. Kompromisszumot meg nem vagy hajlandó kötni. Ilyenkor meg szoktam kérdezni a társkeresőktől, hogy „és te épp olyan tökéletes vagy, mint amilyen társat keresel?”. Van, aki szemrebbenés nélkül azt feleli, hogy igen. Velük sajnos nem sok mindent tudok kezdeni, mert amikor segítőként tükröt tartok eléjük, inkább kimenekülnek a segítő kapcsolatból, mert annyira fájdalmas számukra, hogy szembenézzenek saját gyengeségeikkel.
Akik viszont hajlandóak belenézni a tükörbe, előbb-utóbb belátják, hogy hús-vér, esendő emberek, akiknek hasonszőrű esendő társra van szükségük, nem Mr/Ms Tökéletesre.
Persze a kifogások sora folytatható, ki-ki elkészíti a maga kombinációját. A célom nem is az volt, hogy mindegyiket felsoroljam, inkább az, hogy rámutassak: bármivel is kábítod magad, csak magadat áltatod, és kifogásokat keresel, hogy ne kelljen elvégezned egy nehéz és fájdalmas belső munkát.
További olvasnivalót a honlapomon vagy a facebook oldalamon találsz.
Ha szeretnél őszintén beszélni a problémáidról, csatlakozz a titkos facebook csoportunkhoz: Boldog párkapcsolatért – a következő e-mail címen kérhetsz meghívót: janosiv@szemelyescoach.hu
