Amikor átmegy rajtad az úthenger

• Mokaszin
• 2015. október 5. hétfő

Gondolom, van tapasztalatod arról, milyen az, amikor valaki erőszakosan meg akarja mondani neked a tutit, vagy megpróbál arra kényszeríteni, hogy változz meg, mert ő pontosan látja, hogy mi a jó neked. De te kicsi balga, nem látod át az ő nagy igazát, sőt kifejezetten rosszul érzed magad.

Nos, velem pontosan ez esett meg tegnap. Vendégségbe jött hozzánk valaki, aki úgy érezte, tudja, hogyan lehetnék én gyorsan sikeres és gazdag. És természetesen úgy gondolta, hogy ezt azonnal közölnie is kell velem. A nehézség az volt a dologban, hogy nem nyíltan „majd én megmondom neked a tutit” formában tette, hanem kérdéseknek álcázva: „De miért nem azt csinálod, hogy…?” Kommunikációs tréningek ide vagy oda, én bizony besétáltam a csapdába, és szépen felelgetni kezdtem a kérdésekre. Persze a „de miért nem?” kezdetű kérdésekre csakis kifogásokkal lehet válaszolni, és valóban a harmadik válaszom után meg is kaptam, hogy én csak a kifogásokat gyártom, így soha nem leszek sikeres.

Ekkor már kezdett leereszkedni rám a düh vörös köde, de mivel vendégről volt szó, mégsem küldhettem el a fenébe. (Meg ugye, az nem is olyan erőszakmentes és nem is asszertív. Néha akasztják a hóhért is…). Bírtam vagy egy órát a hasonló köröket, merthogy a vendég újra és újra ostrom alá vett, kóstolgatta, meddig mehet el.

Aztán megelégeltem, és egy követező kérdéssorozat elején azt mondtam, hogy nem vagyok hajlandó belemenni egy újabb körbe, nem akarok és nem fogok válaszolni, mert dühösnek és megalázottnak érzem magam. Tudom jól, hogy a düh valójában egy érzéscsomag, és elkezdtem gondolkodni, és mondani, hogy mit is érzek valójában.

Nos, mit is éreztem valójában: dühöt, azt, hogy megaláztak, mert valaki kérdéseknek álcázva, magát nálam okosabbnak, felsőbbrendűnek tartva megpróbálta megmondani nekem a tutit. Szégyelltem magam, mert nem ismertem fel és nem vertem vissza azonnal a támadást. Úgy éreztem magam, mint akin átment egy úthenger. Újra meg újra.

A vendég elkerekedett szemmel figyelt. Valószínűleg nem szokott hozzá, hogy a támadásaival szemben valaki meghúzza határait. Nem értette, hogy mi a baj, hiszen ő csak kérdezett. Próbáltam elmagyarázni, hogy az ilyen fajta kérdezés kommunikációs gátként működik. Ettől nem leszek motivált a változásban, nem fogom elismerni az igazát, nem fogom megtenni azt, amit szeretne elérni. Sőt haragudni fogok, és az első adandó alkalommal visszavágni. Dacot, ellenszenvet vált ki belőlem a dolog. Hosszú távon pedig némaságot. Nem lesz kedvem vele beszélni, válaszolni a kérdéseire.

Beszélgettünk még erről egy ideig, aztán egyetértettünk abban, hogy nem értünk egyet. Nem sikerült elmagyaráznom, hogy miért volt bántó számomra a viselkedése. Van ilyen.

Nagyon hasznos volt számomra ez az este. A következő tanulságokat szűrtem le:

• Senkit nem lehet megváltoztatni úgy, hogy megmondod neki a szerinted tuti megoldást. Még akkor se, ha ezt erőszakos kérdéseknek álcázod.
• Attól, hogy te látod a megoldást, az a te megoldásod lesz, és nem az övé. Valószínű, hogy a másik nem tart ott, hogy ezt belássa, és ha később rá is jön, hogy igazad van, nem lesz hálás az erőszakoskodásodért, sőt utálni fog.
• A kommunikációban domináns felek nem érzik azt, hogy dominánsak és győztesek. Ők csak segíteni akarnak. Még akkor is, ha te beledöglesz…
• Ha szembekerülsz egy domináns, „megmondom a tutit” emberrel, a düh első hullámánál ki kell jelölnöd a határaidat, és közölni, hogy nem szeretnéd folytatni ezt a beszélgetést. Senkinek nincs joga ahhoz, hogy lenyomjon téged, és azt éreztesse veled, hogy buta, tehetetlen vagy szerencsétlen vagy.
• A határozottság nem azonos a dominanciával. A domináns ember rád akarja erőltetni a véleményét, a határozott viszont kijelöli a határait, és nem engedi, hogy lenyomják. De nem támad vissza, csak érzékelteti, hogy vele ezt nem lehet megtenni.
• Csak azt lehet lenyomni, aki hagyja.

Olvass tovább!

További olvasnivalót a honlapomon vagy a facebook oldalamon találsz.

Ha szeretnél őszintén beszélni a problémáidról, csatlakozz a titkos facebook csoportunkhoz: Boldog párkapcsolatért – a következő e-mail címen kérhetsz meghívót: janosiv@szemelyescoach.hu