A párkapcsolatok többségében az egyik vagy mindkét fél érzelmi zsaroló. Bűntudatot kelt a társában, fenyegetőzik, nyomást gyakorol a másikra. A legtöbben észre se vesszük, hogy csúnya manipuláció áldozatai vagyunk. Íme néhány jel, hogy időben felismerd a bajt.
Az alábbi kijelentések az érzelmi zsarolás tipikus példái:
Az érzelmi zsarolás a manipuláció egy igen erős formája. A lényege, hogy a zsaroló az áldozatát nyílt vagy burkolt formában azzal fenyegeti, hogy ha nem teljesíti a kérését, akkor annak súlyos következményei lesznek. Ehhez a kommunikációnak igen széles spektruma áll a zsaroló rendelkezésére: finom célozgatások, sóhajok, hallgatásba burkolózás, elhagyással való fenyegetőzés. Az áldozatot mindeközben gúzsba köti a félelem, a kötelességérzet, a bűntudat.
Őt könnyű felismerni: a követelőzésével szembeni legkisebb ellenállás is azonnal kiváltja a haragját, amelyet aztán az áldozatára zúdít. Pontosan tudja, hogy mit akar, azt azonnal közli is, és teljes engedelmességet követel. Az áldozata érzelmeivel, szükségleteivel szemben teljesen közönyös, és ezt sem rejti véka alá. Az áldozatát egy szófogadatlan kisgyerek szerepébe kényszeríti, és szemérmetlenül fenyegeti aktív vagy passzív büntetéssel.
Az aktív büntetés mondatai így hangzanak: „Ha ezt nem teszed meg, akkor ez és ez fog történni (elhagylak, nem láthatod többet a gyerekeket, nem kapsz pénzt).
A passzív fenyegetés esetén ennél finomabb módszerekkel büntet: szeretetmegvonással. Például elvonul duzzogni, napokig hallgat, kikapcsolja a telefonját. Így nem kell aktívan fellépnie, és sem a saját, sem az áldozata haragjával nem kell szembenéznie. A célját így is, úgy is eléri: az áldozat olyan mértékű nyomás alá kerül, hogy a világon bármit megtenne, csak oldódjon már a feszültség.
Az önbüntető az agresszióját teljes mértékben önmaga ellen fordítja, a felelősséget viszont az áldozatára hárítja. „Ha ezt nem teszed meg nekem, akkor beteg/szomorú leszek.” Vagy „megölöm magam”. És ezért te leszel a hibás. Az érzelmi zsaroló egy tehetetlen kisgyerek szerepébe helyezi magát, az áldozatára pedig a felnőtt szerepét osztja, akinek hatalmában áll megmenteni a szerencsétlen kisgyereket. Már ha akarja. Az önbüntető teljes odafordulást igényel a másiktól, hajlamos a társfüggésre, és nagyon tehetségesen képes azt sugallni, hogy a vele történtekért kizárólag a másik a felelős. Tipikus mondatai:
Ha ezt teszed, akkor tovább iszom/dohányzom/hánytatom/nyugtatózom magam, hisz te úgysem szeretsz engem.
Ezzel az áldozatát elképesztő nyomás alá helyezi, és komoly lelkifurdalást ébreszt benne. Csak sajnos az áldozatok arra nem jönnek rá, hogy a fáradozásaikkal, engedelmességükkel teremtenek táptalajt a további zsarolásnak. Aki azt hiszi, hogy képes megvédeni egy önbántalmazót önmagától, az szinte felszólítja őt ezzel az érzelmi zsarolásra.
A szenvedő legfontosabb jellemzője, hogy az az elvárása, hogy a környezete olvasson a gondolataiban, és kérés nélkül is teljesítse a legtitkosabb vágyait. Mottója: „Ha igazán szeretnél, tudnád, hogy mire van szükségem.” Így nem kell kiállnia a kívánságai mellett, és az esetleges elutasítást sem kell kibírnia. A szenvedőt leginkább önsajnáló gondolatok foglalkoztatják: ő mindig rosszul érzi magát, és kedvenc játszmája a „találd ki, hogy már megint mit követtél el ellenem!”. Szeret némán, összetörten, könnyekkel a szemében visszavonulni, de hiába kérdezzük, nem mondja meg, mi a baja. Legfeljebb csak hosszas unszolásra. És ezt a hosszas unszolást el is várja…
Őt a legnehezebb azonosítani, mert rendkívül rafinált, kifinomult technikát használ. Izgalmas ígéretekkel, jutalmakkal kábít, melyeket az áldozat az engedelmességével nyerhet el. Aztán ezek az ígéretek egyszer csak köddé válnak, amint az ember a közelükbe ér. Ha a zsaroló mégis ad valamit, azt mindig feltételhez köti. Az áldozata szeretetre való igényét használja ki, és csak akkor csepegtet belőle, ha a társa teljesítette a követeléseit.
A fenti típusok soha nem tiszták, az érzelmi zsarolók változatos eszköztárral rendelkeznek. De mindegy is, hogy milyen eszközöket használnak: az áldozat kiszolgáltatottságot, tehetetlenséget él meg, haragszik a zsarolóra. Mivel folyamatosan enged a követeléseknek, hamarosan szégyellni is fogja magát, és az újabb és újabb vereségek aláássák az önértékelését. Az egyetlen kiút a határok egyértelmű meghúzása, amihez viszont komoly önbecsülés és konfliktuskezelési képesség szükséges.
Ehhez kínálok segítséget a következő két programon:
Az önbizalom hatása a párkapcsolatokra előadáson megmutatom, hogyan hat az önbizalomhiány a párválasztásunkra, és tippeket adok arra, hogyan növelheted az önbecsülésedet.
A konfliktuskezelés a párkapcsolatban tréningen pedig egy olyan szemléletmódot és technikát mutatok, amelynek segítségével nem fogsz félni többé attól, hogy szembenézz a legdurvább konfliktusokkal.
