Olyan férfit keresel, aki mellett nőnek érezheted magad?

Férfi barátaim mesélik, hogy a legtöbb lány úgy regisztrál internetes párkeresőkben, hogy azt írja magáról: férfit keresek, aki mellett nőnek érezhetem magam.

Lányok, könyörgöm! Ne csináljátok ezt! Tényleg nem érzitek magatokat nőnek csak úgy, alanyi jogon? Tényleg egy másik embertől várjátok, hogy kihozza belőletek a nőt? Magatokban, otthon a szobában mik vagytok? Ufók? Katicabogarak?

Tudom, Karinthy megmondta: „Ül az ember egy szobában egy széken, az ajtó bezárva. De ha belép egy Nő, az ember megszűnik csak embernek lenni, és azonnal Férfi lesz. És éppen annyira lesz férfi, mint amennyire Nő volt az, aki belépett.”

Ez őrültség! Legfeljebb valami kémia indul be közöttük, de azért az egyik annyira marad férfi, amennyire egymagában is az lenne, a másik pedig annyira nő, amennyire a csipkés ágyikójában is nő. Ez a gondolkodásmód a társfüggés előszobája.

Egy kislány nőiességének kialakulása már az anya pocakjában elkezdődik, de hogy a fejlődésben menyire jut előre, az a család, iskola, barátok hatásán erősen múlik. De húszéves kor felett bizony már magad felelsz azért, hogy mennyire érzed magad nőnek. Nőiességben igenis lehet fejlődni, de ezért nem keveset kell tenn, de megéri.

Megéri eljutni abba a stádiumba, amikor már “elég jó nőnek” érezheted magad, meg tudsz lenni önmagadban, élvezed a saját társaságodat, megvannak a saját céljaid, és nem függsz senkitől, nem mástól várod, hogy boldoggá tegyen, mert meg tudsz adni magadnak mindent, amire szükséged van.

Tudom, sokan attól félnek, hogy 1. ez az állapot illúzió, nem lehet létrehozni, mert mindenkinek szüksége van mások szeretetére, 2. az ilyen önmegvalósító macáktól elrohannak a férfiak.

Vegyük sorra:

Amíg nem tanulsz meg boldogan létezni magadban, amíg mástól várod, hogy bizonygassa neked a “jónőségedet”, addig benne fogsz ragadni a legszörnyűbb kapcsolatokban is, mert a pocsék kapcsolat is jobb, mint a magány. Amíg meg nem békélsz az egyedülléttel, szenvedhetsz a rossz kapcsolatokban, dagadtra eheted magad, vagy kapkodhatod az antidepresszánsokat. De soha nem te fogsz dönteni, mindig a félelmeid fognak irányítani. Nem a saját életedet fogod élni. Tudom, aki retteg az egyedülléttől, annak borzasztó ezeket a sorokat olvasni.

2. A férfiak megriadnak az önérvényesítő nőktől, illetve aki ilyen jól megvan egyedül, annak nincs szüksége társra. De, igen, szüksége van. De ebben az állapotban már ő fog választani, azok közül, akiket lenyűgöz az a vidám, energikus, élettel teli nő, aki előttük fog állni. Azok a férfiak, akik maguk is szívesen lépnek bele egy függő viszonyba, valóban el fognak menekülni. És milyen jól teszik, hiszen egy magabiztos nő soha nem választana közülük.