A stressz káros. Legalábbis az emberek többsége ezt gondolja. Valójában nem a stressz káros, hanem az, ahogy kezeljük.
Elgondolkodtál már azon, miért van az, hogy egyesek még a 70-80-as éveikbe lépve is életerősek, míg mások idő előtt megöregszenek? Az mindenki számára egyértelmű, hogy aki egész életében rendszeres testmozgással és megfelelő étrenddel ápolja a testét és az elméjét, hosszabb és élvezetesebb életet él, mint az, aki ezt nem teszi. Egy másik jelentős és gyakran alábecsült tényező az, hogy ezek az emberek hogyan kezelik a stresszt a mindennapjaikban. A stressz sajnos olyan, mint a gravitáció: nem lehet megúszni, tehát meg kell tanulnunk együtt élni vele, és megfelelően kezelni.
Ahhoz, hogy kezelni tudjuk, meg kell tanulnunk felismerni a stresszt. Testünk egy hirtelen kialakult válsághelyzetre úgy reagál, hogy stresszhormonokat bocsát ki. Az adott személy magasabb éberségi szintre kerül, minden érzékszerve élesebb lesz, és beindul az „üss vagy fuss” reakció. A vegyi folyamatok úgy lettek beprogramozva, hogy csak addig működjenek, amíg kimenekülünk a veszélyes helyzetből. Csakhogy azokban, akik nem tudják kezelni a stresszt, ez a folyamat hosszú távon fennmarad, és egyre több problémájuk lesz az egészségükkel, mert a stressz csökkenti az immunrendszer működését, a vércukorszint szabályozása megszűnik, és ennek eredményeként cukorbetegséggel, szívbetegséggel, elhízással, magas vérnyomással számolhatunk. Vagyis gyors öregedéssel. Nem elég tehát a kozmetikai ipar összes fegyverét bevetnünk, ha szépek és fiatalok akarunk maradni, meg kell tanulnunk felismerni, és kezelni is a stresszt.
Nagyon fontos tehát, hogy figyeljünk oda a szervezetünk jelzéseire. Ha gyakran fáj a fejed, feszül a hátad, vállad, nyakad, ne reménykedj benne, hogy ez csak múló állapot. Valószínűleg túl nagy rajtad a nyomás. Ha a bőröd különösen érzékeny, száraz, viszket, pattanások tarkítják, ha a gyomrod rakoncátlankodik, ha erős szívdobogás és mellkasi fájdalmak gyötörnek, akkor valószínűleg túl stresszes az életed.
Sajnos nem csak a testünk, de a lelkünk is megsínyli a nehézségeket. Gyakrabban válunk ingerültté, lehangolttá, depresszióssá. Ha az életünk tele van feszültséggel, kimerültnek, fásultnak érezhetjük magunkat. Romlik a koncentrálókészségünk, a memóriánk, nehezebben hozunk döntéseket.
Az alvászavar például biztos jele annak, hogy a stressz állandó szereplője az életünknek. Sokan a feszültséget azzal próbálják ellensúlyozni, hogy többet esznek, isznak vagy dohányoznak. Csökken a szexuális érdeklődésük, a családtagjaikat, barátaikat elhanyagolják.
A stressz csökkentése érdekében változtathatunk az életmódunkon. Sportolhatunk, pihenhetünk többet, ám nagyon-nagyon fontos a gondolkodásunk megváltoztatása. Nézzünk egy példát! Ha dugóba kerülünk, bosszankodhatunk azon, hogy már megint itt ülünk, telik az időnk, utálunk várni, és idegeskedhetünk azon, hogy megint el fogunk késni, letol a főnökünk. Ha azonban nem fenyegetésként éljük meg a helyzetet, ha figyelmeztetjük magunkat, hogy ezen a helyzeten nem tudunk változtatni, akár feltehetjük azt a kérdést is: „Hogyan tölthetném el a leghasznosabban az időt?” Például meghallgathatom a kedvencen cd-met, felkészülhetek a rám váró megbeszélésre. De ugyanez a technika kiválóan alkalmas unalmas és felesleges értekezletek kezelésére is, vagy az orvosnál való várakozásra. Csak gyakorlat kérdése. Minek idegeskedjünk? A helyzeten többnyire nem tudunk változtatni, de hogy a jókedvünket és az egészségünket megőrizzük-e, az már csak rajtunk múlik.
További hasznos olvasnivalót ITT találsz.
