A házasság a lehető legexkluzívabb klub: csak két személy lehet a tagja, a többiek kimaradnak belőle. A házasság csak annyira lehet erős, amennyit a megóvásába fektetünk. Ha nem figyelünk oda, űr támad a felek között, amit hamarosan betölt valamilyen „betolakodó”.
Betolakodók
Betolakodó sok minden lehet, nem csak az a bizonyos harmadik. Bármi lehet, ami gyengíti a házastársi egységet. Például a rengeteg munka, hobbi, barátok és a gyerek. Ha a szülők egymással már nem tudnak mit kezdeni, inkább a gyerekek körül kezdenek el forogni, és egyre kevesebb időt szánnak egymásra, ami aztán lehet, hogy utat nyit a harmadiknak.
Mi az, ami utat nyithat a betolakodók előtt?
Másokat vonunk be a problémáinkba
Vagyis a házastársunkkal kapcsolatos problémáinkat inkább az anyánkkal vagy a barátnőnkkel beszéljük meg. Vagy rosszabb esetben a gyerekünkkel. Ettől a probléma nem fog megoldódni, hiszen nem azzal tisztázzuk, akivel bajunk van, ráadásul a házastársunkkal való intimitás csökken – kiteregettük a szennyest. Ha tovább gondoljuk, a barátnőnkkel sem akkor teszünk jót, ha vállaljuk a „harmadik” szerepét, és tanácsokat osztogatunk neki.
Ha nem tudunk lemondani
Ha igent akarunk mondani a tartós és szoros házastársi kapcsolatra, akkor sok egyéb dologra nemet kell mondani: az állandó túlórákra, a gyakori baráti összejövetelekre, a nagy elfoglaltságot igénylő hobbinkra.
Ha sérül a kettőnk közötti intimitás
A szoros közelség óhatatlanul felfedi a házastársak gyengeségeit, hibáit. Kikerülhetetlen, hogy az, akit a legjobban szeretünk, időnként megbánt bennünket, nem ért velünk egyet. Ezek hatására sokan távolságtartóvá válnak, sérül a bizalom. Ha a konfliktusokat nem tudjuk megnyugtatóan rendezni, ha képtelenek vagyunk megbocsátani a másiknak, nagyon magányossá válhatunk a kapcsolaton belül.
Ha azt hisszük, magától is működik a házasságunk
Sokan úgy gondolják, hogy ha nincs kifejezetten válsághelyzet, akkor nyilván minden a legnagyobb rendben van. Csakhogy, ha mindkét fél aktív életet él, kapcsolatuk anélkül válhat tartalmatlanná és rutinszerűvé, hogy arra bármi külső jel utalna. A házasság valójában csak annyira lehet jó, amennyit a két fél hajlandó tenni érte. Ha egy kapcsolat nem fejlődik, akkor visszafejlődik. Ha nem ápoljuk a kapcsolatainkat – a házasságunkat is – az bizony elsorvad. Sajnos ez nonstop meló. Gondoljunk csak arra, hányan mondogatják: „Azt hittem, jól megvagyunk, míg rá nem jöttem, hogy viszonya van valakivel.”
A kapcsolat ellaposodásának jelei:
– egyre kevésbé érzik azt, hogy szükségük van egymásra.
– másoknál keresik olyan szükségleteik betöltését, amelyeket korábban a társuk töltött be.
– olyan dolgok iránt érdeklődnek, vagy olyan kapcsolatokat ápolnak, amelyekbe nem avatják be a társukat.
Fontos tehát, hogy a párok néha feltegyenek egymásnak nehéz kérdéseket, és szembe is tudjanak nézni a válaszokkal: „Hogyan érzel kettőnkkel kapcsolatban?” és „Bánt vagy zavar-e valami, amit teszek?”
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: