Számtalan önbizalom-fejlesztő tréning és könyv van a piacon. Gyakorlatokat kínálnak arra, hogyan fejleszd az önbizalmadat.
Szinte mindegyik azt javasolja, hogy állj be a tükör elé, és mondogasd, hogy „Szép, okos, kedves, szerethető vagyok.” Beállsz a tükör elé, pofákat vágsz, és elkezded mondogatni. Aztán fél perc után elkeseredetten abbahagyod, mert irtó hülyén érzed magad. Ismerős? Miért nem működik?
Először is tegyünk tisztába néhány fogalmat! A magyarban gyakran összekeverjük, és szinonimaként használjuk az énkép, önértékelés, önbizalom és önbecsülés szavakat. Pedig nem azok.
Az önmagamról alkotott kép sosem egyenlő azzal, aki vagyok. Csak azokat a tulajdonságaimat foglalja magában, amelyeket hajlandó vagyok elfogadni, a magaménak tulajdonítani. Számtalan negatív tulajdonságom itt nem szerepel, így könnyen előfordulhat, hogy az énképem nagyon távol áll a realitástól. Erről az ismerőseim, barátaim tudnának mesélni.
A saját magamról alkotott véleményt jelenti. Például ha egy vizsgán rosszul teljesítettem, akkor megállapíthatom magamról, hogy ma képességeim alatt dolgoztam, kihozhattam volna többet is magamból. Ismerem az erősségeimet, és tudom, hogy többre lettem volna képes.
Megmutatja, hogy mennyi belső erővel rendelkezem, mennyire bízom magamban. Ez persze függ az önértékelésemtől is, de ez egy viszonylag állandó dolog. A vizsga esetében a rossz felelet után valamennyire csökken, lehet, hogy nehezebb lesz felkészülni a következő megmérettetésre, mert ért egy kudarc, legközelebb kisebb önértékeléssel indulok.
Ez a legmélyebbről jövő fogalom. Az alapvető viszonyt jelzi önmagamhoz. Önmagam elfogadás, igenlése. Mennyire fogadom el magamat, mennyire tartom magamat alkalmasnak az életre. Jelzi a belső stabilitásomat, az önmagam iránti tiszteletet, az értékességem tudatát. A vizsga esetében, ha helyén van az önbecsülésem, akkor tisztában vagyok vele, hogy ez most nem sikerült, de attól én még értékes, szerethető, önmagammal elégedett ember vagyok.
Tehát amikor azt mondjuk, hogy az önbizalmunkat szeretnénk fejleszteni, akkor valójában nagyobb önbecsülésre vágyunk. A tréningeken és az önsegítő könyvekben közölt gyakorlatok azonban csak az énképünket, önértékelésünket és önbizalmunkat akarják felpumpálni. Az önbecsülésünket azonban egyáltalán nem érintik. A pozitív önbecsülés alapvetően belső forrásból táplálkozik, és komoly munkát igényel a kimunkálása. Ez egy kétnapos tréningen nem sajátítható el. Elsajátítható azonban terápiában, segítő beszélgetésben, hosszú hónapok belső munkájával. Mivel az önbecsülésed alacsony szintjét évek alatt munkáltad ki, nem várhatod, hogy két nap alatt helyrerakod, vagy más majd megmondja a tutit, és azonnal jobban leszel. Aki ezt ígéri neked, az csaló vagy sarlatán.
Tovább olvasok:http://www.szemelyescoach.hu/
