1. A gondolkodás képekben történik
Minden, amit gondolunk, felfogunk, elképzelünk, képek formájában tárolódik el belső raktárunkban. Ezért fontos, hogy milyen képeket engedünk be az agyunkba például a tévéből. Katasztrófák, árvizek, háborúk. Nem lenne jobb ezek helyett reggelente szép, biztonságos helyeket vizualizálni utazás közben vagy ébredezve?
2. Az ember mindig csak egy képet tud egyszerre felfogni
Vagyis nem tudunk egyszerre valami szörnyűségre és valami pozitívra gondolni. Akkor már miért ne választanánk tudatosan a pozitívat?
3. A gondolkodás nem tud a negatív parancsokra reagálni
Ma nem eszek süteményt, ma nem eszek süteményt. Egyértelmű, ugye, hogy hazafelé az első cukrászdában bedobok egy óriási szelet tortát? Miért? Mert egész nap a süteményre koncentráltam. Az agyunk nem érti a tagadószókat. Tehát ha befolyásolni szeretnénk a gondolatainkat, akkor pozitív állításokat kell megfogalmaznunk: ma csak egészséges, cukormentes ételeket eszem.
4. Az ember eltárol minden átélt vagy felvett képet
Van egy belső raktárunk, amely a születésünktől fogva tárolja az összes képet, amit láttunk, kitaláltunk, elképzeltünk. Ez átlagosan napi 9000 kép, tehát sok millió egy élet során. Rajtunk múlik, hogy milyen elképzelt képekkel pakoljuk tele a raktárunkat. Akarunk szorongató, félelmetes képeket tárolni katasztrófákról, lehetséges halálesetekről?
5. Az elraktározott képeken már nem lehet változtatni
Ami megtörtént, megtörtént. Ami szörnyűséget eddig elképzeltünk, az már ott marad. De rajtunk múlik, hogy mától milyen pozitív képekkel, vágyakkal töltjük meg az agyi raktárunkat.
6. Minden új kép rátelepül az előzőre
Minél több új kép érkezik, annál mélyebbre süllyednek a régiek a tudatalatti tárolóban. És minél mélyebbre süllyednek, annál nehezebb őket felszínre hozni. Tehát ha a rossz, fájdalmas élményeket nem elevenítjük fel, nem vesszük őket naponta elő, hogy rágódjunk rajtuk, akkor egyre mélyebbre süllyednek, és egyre nehezebb lesz feleleveníteni őket. Persze a nagyon fájdalmas, traumatikus emlékeket érdemes terápiában feldolgozni. Mert csak így oldhatók fel.
7. Az emlékezés újra eltárolja a meglévő képeket
Ha emlékszünk valamire, újra elővesszük a régi képeket a raktárból, és közben újra eltároljuk őket. Tehát egy fájdalmas emlék felelevenítésével az erről tárolt képet megsokszorozzuk. Nem egy képünk lesz róla, hanem akár több száz. Kitennél több száz katasztrófáról készült képet a nappalid falára? Mert amikor előveszed a fájdalmas emlékeidet, éppen fénymásolod őket, és több száz példányban kiragasztod az agyad falára. Nem szeretnél inkább pozitív képeket sokszorozni?
8. Az eltárolt képek összessége határozza meg a tudatalattinkat, testi, lelki állapotunkat.
Vagyis testi-lelki egészségünk a gondolataink minőségétől függ. Tehát ha negatívan gondolkodsz, állandóan a sérelmeiden rágódsz, akkor megbetegszel. Ez, ugye, világos?
9. A tudatalatti erősebb, mint a tudat
Nem a tudat, hanem a tudatalattiban eltárolt rengeteg kép irányítja az életünket. De az irányítás nálunk van. Te döntöd el, hogy „világosat gondolsz-e vagy sötétet. Mert amit gondoltál, megteremtetted.” (Weöres Sándor) Számtalan technika áll rendelkezésünkre azzal kapcsolatban, hogy megszabaduljunk a negatív gondolatok ördögi spiráljától.
10. Az elgondolt képek és elképzelések ugyanúgy hatnak a testre és a közérzetre, mintha valóban átéltük volna őket.
Gondolj csak egy fél citromra! Megindult a nyálelválasztásod? Pedig csak láttad, nem ízlelted. Ugyanígy van ez a békés, pozitív képekkel. Ha elképzeled magad egy biztonságos, nyugodt helyen, lassulni kezd a légzésed, szívverésed, csökken a vérnyomásod és az adrenalinszinted. Vagyis létre tudunk hozni magunkban békét és egészséget. Ezért van a meditáció pozitív vizualizálásának olyan pozitív hatása a testünkre, lelkünkre.
További olvasnivaló a honlapomon: http://www.szemelyescoach.hu/
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: