Sokan azt hisszük, hogy amikor megbántanak bennünket, akkor befelé kell figyelnünk, értékelnünk kell a helyzetünket, újragondolni az életünket, és azonnal megoldást kell találnunk. Valójában ez nem más, mint önmarcangolás. A legtöbbünk fejében ilyenkor a következő gondolatsorok futnak: Miért vagyok ilyen szerencsétlen? Miért pont velem történik? Nem vagyok elég jó. Már a szüleimnek se feleltem meg. Mire célozhatott ezzel? És csak agyalunk, agyalunk a végtelenségig. Aminek aztán az alábbiak lesznek a következményei:
- egyre szomorúbbak leszünk
- csökken az önértékelésünk
- csökken a problémamegoldó képességünk
- gyengíti a motivációt, hogy bármit is tegyünk
- csökken a koncentrációs képességünk
- és egyáltalán nem jutunk közelebb a megoldáshoz
A kutatások azt mutatják, hogy a rágódásra hajlamos személyek a legboldogtalanabbak. Erőtlenek, kiszolgáltatottak, önkritikusak, pesszimisták lesznek. Ráadásul nem jelentenek kellemes társaságot, és lehetséges, hogy a barátaik, kollégáik egy idő után elkerülik őket. A dolog klinikai depresszióig tud fokozódni.
A jó hír, hogy ezt abba tudjuk hagyni. Némelyik stratégia triviálisnak és primitívnek tűnik, de higgyétek el, beválik!
- Szabadítsd ki magad!
Amint észleled, hogy megint rágódsz valamin, tereld el a figyelmedet. Ez bármi lehet, ami elég lehengerlő ahhoz, hogy boldog, kíváncsi, vidám vagy büszke legyél tőle. Az én kedvenc technikám a Szívek szállodája. Ez egy több évados sorozat, de öt perc után garantáltan mosolygok. Természetesen bármilyen kedvenc film, vígjáték vagy könyv is megfelel. A lényeg, hogy jó kedved legyen tőle.
- Gondolatstop
Ez az agykontrollból is jól ismert technika. Ha észleled, hogy épp készülsz belecsúszni a kedvenc negatív gondolatspirálodba, akkor mondd ki magadban, hogy „Stop!”. Képzelhetsz hozzá egy nagy stoptáblát, mondhatod azt is, hogy „töröl, töröl”, és helyettesítheted egy pozitív mondattal.
- Napi tíz perc rágódás
Ez a másik nagy kedvencem. Nehéz időszakokban kijelölök magamnak egy esti időpontot, mondjuk 8-8:10-ig, amikor engedélyezem magamnak a rágódást. De csak akkor. Ha napközben rám törnek a sötét gondolatok, akkor leállítom, és figyelmeztetem magamat, hogy majd este. Általában este 8-kor viszont éppen nincs kedvem rágódni… Ha mégis van, akkor megteszem, de csak tíz perc engedélyezett.
- Írás
Ha megpróbálod írásba fojtani a bánatodat, ez segíthet rendszerezni az amúgy körkörösen kavargó foszlányokat. Az írás egyrészt megszabadít a negatív érzelmektől azzal, hogy kimondottá válnak az érzelmek, másrészt könnyebb megtalálni így a megoldást. És hát végül is ez a cél. Nem?
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: