Mitől lesz valaki szorongó?
A gyökerek természetesen a gyerekkorba nyúlnak. A legrosszabb mindig az igazi, meleg szeretet és a pozitív érzések hiánya. A gyerek rengeteg mindent elvisel abból, amit traumatikusnak nevezünk, ha belül érzi, hogy akarják és szeretik őt a szülei. És ezt a gyerekek pontosan érzik, semmiféle pótlékkal nem lehet őket becsapni. A gyerekek azért nem tudnak elegendő melegséget kapni, mert a szülők a saját neurózisok miatt képtelenek ezt megadni. Például egy túlgondoskodó vagy önfeláldozó anya. A neurotikus szülői viselkedésnek széles a tárháza. Például más gyerekeknek való kedvezés, igazságtalan szidalmazás, kiszámíthatatlan váltások a babusgatás és a gúnyos elutasítás között, betartatlan ítéletek, a gyerek legjogosabb vágyaiba való folyamatos beleavatkozás. Például barátságainak megzavarása, barátok, szerelmek kigúnyolás, a független godolkodásmódjának kinevetése, érdeklődési körének lebecsülése. Mindez megtöri a gyerek akaratát, és felkorbácsolja az ellenséges indulatait. Rettenetes gyűlölet forrása lehet a féltékenység felnőttben, gyerekben egyaránt. Gyerekkorban különösen károsító lehet a testvérféltékenység, amelyet a szülők nem kezelnek helyesen. (Te vagy a nagyobb, engedj neki! Ti olyan jó testvérek vagytok, nem szabad haragudnotok egymásra!) sajnos az ilyen viszonyulás életre szóló nyomokat hagy.
A neurotikus szülők általában elégedetlenek az életükkel, nincsenek kielégítő érzelmi és szexuális kapcsolataik, ezért hajlamosak arra, hogy gyermekeiket tegyék meg szeretetük tárgyává. Szeretetéhségüket a gyerekeikre árasztják, de majomszeretettel csüngnek rajtuk, és mindig pontosan tudják, hogy a gyereküknek mi lenne a legjobb. Normál esetben a gyerek képes dacolni a neurotikus szülőkkel. Ez persze a szülőnek felháborító, és megpróbálja letörni a dacos gyerek tiltakozását. A legrosszabb azonban, ami a gyerekkel történhet, hogy elfojtja az indulatait, és magára veszi a szülők vádjait, úgy érzi, hogy ő nem méltó a szeretetre. És az elfojtott indulatok szorongást kelthetnek benne. Sajnos a rossz feltételek mellett felnövő gyerekekben a tehetetlenség érzését mesterségesen erősítik megfélemlítéssel, dedózással, azzal, hogy érzelmi függőségbe taszítják. De a tehetetlenség érzést kiválthatják megfélemlítéssel, például az élet komoly veszélyeivel ijesztenek rá a gyerekre (baktériumok, autóbalesetek, idegenek, fára mászás) Minél félősebb a gyerek, annál kevésbé meri majd kifejezni a szembenállását.
www.szemelyescoach.hu
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: