Milyen a magabiztos ember?
- Vállalja a felelősséget
Vállalja a felelősséget a gondolataiért, érzéseiért és a tetteiért. Tisztában van azzal, hogy ahogy él, azt maga teremtette magának. Nem másokat vádol, nem panaszkodik folyton, hanem nekilát, és olyanná – vagy közel olyanná – formálj az életét, hogy az neki megfelelő legyen. A konfliktusait mindig azzal tisztázza, akivel keletkeztek, nem mószerolja a másikat a háta mögött. Az ilyen mindig eljut az érintett fülébe.
- Tartja a szavát, megbízható
A szavaira lehet építeni. A környezete biztos lehet benne, hogy amit érez, gondol, azt képviseli, ki is mondja. Nem mond mást, mint amit valójában érez vagy gondol. Indulatában, dühében nem mond olyat, amit később megbán, és képtelen tartani. Megbízható, átlátható, az érzéseivel, gondolataival összhangban cselekszik.
- Figyel saját magára
Itt nem elsősorban a külső szépségre vagy egészségmegőrzésre gondolok, bár ez sem elhanyagolható. Inkább arra, hogy tisztában van azzal, hogy az adott pillanatban mit érez. Tudatosan éli az életét, nem sodorják az események, mert amikor „nem szeretem” dolog történik vele, akkor meg tudja fogalmazni, hogy éppen mit érez. Ha bántás éri, akkor abban a percben tudja, hogy „hoppá! Ez most fájt!” És ennek a megfelelő formában hangot is tud adni. Nem hazudja, nem mismásolja el a problémát, nem tesz úgy, mintha nem történt volna semmi. De ugyanígy képes megélni az örömet, a boldogságot. Nem fél kimondani, hogy jól érzi magát.
- Képes figyelni a másikra
Mivel elismeri saját érzéseinek és szükségleteinek létjogosultságát, képes elfogadni másokét is, még akkor is, ha azok szöges ellentétben állnak a sajátjáéval. Elfogadja a másik dühének létjogosultságát, de nem tűri, hogy azt válogatás nélkül zúdítsák rá. Azt hiszem, ez komoly rutint, gyakorlást kíván.
- Tud és mer kérni
Sokan nem szeretnek kérni, mert félnek a visszautasítástól, attól, hogy viszonozni kell a szívességet. A kérés nem lehet követelőzés de könyörgés sem. Kérni a megfelelő pillanatban, kedves hangnemben, a kérés okát megadva érdemes. Ha elé tesszük, hogy milyen érzés és szükséglet indokolj a kérésünket, a másiknak könnyebb azt elfogadni és teljesíteni. Ha megmutatom az emberi arcomat, a félelmeimet, fájdalmaimat, szükségleteimet, akkor nehezebb elutasítani a kérést. Pl: Amikor így beszélsz, akkor félek tőled, és szeretném magam biztonságban érezni. Kérlek, beszélj halkabban. Ha valaki ezt a kérést ilyen körítés után elutasítja, akkor ezzel nyilvánvalóvá teszi, hogy nagy ívben tesz az érzéseimre és szükségleteimre. Ebből viszont nekem kell levonni a következtetéseket. Nagyon fontos, hogy a kérés mindig pontos és megcselekedhető legyen. A „Csak azt szeretném, hogy hagyjál békén!” nem pontos, nem tudom, azt hogyan kell csinálni. Viszont ha azt kérem, hogy „Most hagyjál magamra egy órára!” már konkrét, és meg lehet tenni.
www.szemelyescoach.hu
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: