A táncos történet azért mozgatott meg, mert megérintett, hogy valaki ilyen tisztán képviseli azt, hogy nem kell megfelelnie másoknak. Még úgy is tetszett a dolog, hogy újságíróként kárvallottja voltam a történetnek.
Igen, tényleg fejetlenség volt a szervezésben, én sem tudtam arról, hogy milyen igényei vannak a fotósnak, mit enged ebből a táncot vezető. De nagyon tetszett, hogy nem engedett az elveiből, hogy akár a saját biznisze rovására is inkább a csoporttagok védelmére rendezkedik be. Szóval emelem kalapom lány előtt. Rendkívül tanulságos volt.
A kérdések akkor jönnek, amikor az embernek a főnökével szemben kellene képviselnie az érdekeit. El tudjátok képzelni, hogy efféle bátorsággal álltok ki a főnökötökkel szemben, és efféle nyíltsággal képviselitek az érdekeiteket? Mi a teendő akkor, amikor a te érdekeid ütköznek a munkahely elvárásaival? Mi a tapasztalatotok, kit becsülnek jobban? Azt, aki kiáll az érdekeiért, mindig nyíltan játszik, elmondja, hogy mi van benne, mit érez, mit szeretne? Vagy azt becsülik jobban, aki sunyiban konspirál, manipulál, és jó marketinggel eladja, hogy ő milyen jó dolgozó. Mit gondoltok mindezekről? Te ezt hogyan éled meg? Kíváncsi vagyok a tapasztalataitokra, véleményetekre, akár a kérdéseitekre is.
www.szemelyescoach.hu