Tegnap láttam valakit, aki érvényesítette az akaratát. Elmesélem nektek, és aztán kíváncsi vagyok a véleményetekre. Egy táncterápia jellegű bensőséges, önmagunkba vonuló dologról szerettünk volna cikket írni. El is mentem reggel, beálltam, táncoltam, őrjöngtem, és a délutáni szünetre vártuk a fotóst. A fotós már korábban jelezte nekem, hogy a táncos fotókhoz neki legalább fél óra kell, szeretne bejönni, nézni a táncot. Mondtam neki, hogy szinte kizárt, hogy beengedjék mozizni, hiszen itt mindenki elengedi magát, sír, örül, tombol. Ezt nem szabad fotózni.
Meg is érkezett a fotós lány, azzal kezdte, hogy szájfényt akart kenni a vezető csajra, aki ezt nem hagyta. Készítettek néhány fotót, majd a fotós szinte sírva jött, hogy annyira nem működtek vele együtt, hogy ezek vállalhatatlan képek. Mediálok fotós és a vezető között. Vezető elmondja, hogy ő fáradt, nem tud a szünet maradék pár percében fotózkodni, még vn pár óra a workshopból, neki pihenni kell azért, hogy a maradék munkát el tudja végezni. Számára a csoportért érzett felelősség fontosabb mindenféle cikknél. De ha a fotós akarja, ő marad a végén, és lefotózhatják. Fotós kiborul, két porontya sír otthon, ha viszont nem ad le megfelelő képet, akkor nem kap több munkát a laptól. A lapnak pedig csoportképre van szüksége, nem a vezető mórikálására. Fotóssal felhívtuk a szerkesztőt, elmondtuk milyen képet tudunk leadni. Neki ez nem jó, a táncos csoport ha ingyen reklámot akar, akkor egy kicsit erőltesse meg magát. Mások sorban állnak az ingyen reklámért, és készségesek is. Neki így nem kell a cikk. Nem lett cikk.
Te hogyan oldottad volna meg a problémát. Szerinted ki hogyan képviselte magát? Neked melyik tűnik jó megoldásnak? Tényleg nagyon kíváncsi vagyok a véleményedre.
www.szemelyescoach.hu
Ebből a cikkből nem derül ki, hogy ki adta a megbízást a cikkre, a fotókra. A táncos vezető vagy csupán az újság. És te hogy jössz ebbe a képbe? Az újság azt állítja, kell a táncos csoportnak az ingyen reklám. Most kérte vagy sem a táncos vezető a cikket a fotóval?
Szia Tulipán!
De jó, hogy újr itt vagy! :-))
Úgy kerültem a képbe, hogy én voltam az újságíró, illetve lettem volna, ha lesz belőle cikk. Az értesítést a táncot szervezőktől kaptuk, hogy készíthetnénk róluk egy cikket. Odamentünk, ott voltak a szervezők, de a táncot vezető csaj fontosabbnak tartotta a jelenlévők biztonságát (jogosan!) mint a cikket. Azt mondta, hogy neki nem kell megfelelnie semmiféle elvárásnak, ami az újságtól jön. Igazából ez a mondata volt az, amire azt gondoltam, hogy Hűha! Ilyen tisztán ezt még nem hallottam megfogalmazni. És bár jól jött volna nekik a reklám, nem kért belőle, mert másfajta szempontjai voltak. Például csoporttagokra is figyelt. Számomra rendkívül érdekes és tanulságos volt a jelenet. Most már tisztbb a történet? 🙂
Szóval, a táncos kérte az ingyenes reklámot, de ilyen áron nem. Nem tudta, mibe lép, de ezt előre kell tisztázni, hogy ki mit akar, nem utólag, mikor már anyagi, idő stb. befektetés volt az újságtól.. Az nekem is szimpatikus, hogy nem engedett a nézeteiből, de valami kártérítés szerintem kell az újság felé, az újságíró, a fotós felé, nem? Legalább annyi, hogy legközelebb ingyen órákat vehetnek, amíg kiegyenlítődik a számla.. Ezt előre kellett volna tisztázni, mert anyagi kárt okoz, vagy mást, ha utólag derül ki, hogy nincsenek közös nevezőn. Mivel előre nem beszélt a két oldal meg semmit, akkor ez egy kapkodás volt. Üzleti tapasztalatlanság. Hiányzott a rutin, a profizmus, a józan ész. A főnök dolga leginkább a profizmus, de ha ő sem az, akkor az ideális az, ha menet közben együtt tud működni a többiekkel, nem pedig diktátorként ragaszkodik az elveihez. Ha az alkalmazott vagy az ügyfél csak robotgép a főnök mellett, az nem jó. Együtt kell működni. Azt nem értem még, hogy a táncost a szájfényen kívül mi zavarta, amiben veszélyt vagy rosszat látott. Azt értem, hogy a táncosok belső életét nem akarta fotóztatni, de ezen kívül mit nem még? És akkor mit igen? Miben lett volna benne? Hogy lett volna valami akkor egyáltalán a cikkből, ha netán semmire nem tud igent mondani?
Ja, most veszem észre, mintha a tánc szervezői és a tánc vezetője nem egy és ugyanaz lenne. Tehát a háta mögött szervezték a cikk megírását? Dupla fejetlenség. Van a befektető, szervező, meg van a szakember, a dolgozó, és nincs rendezett munkakapcsolat, egymás nélkül döntenek..