Kibe szeretünk ele?

Kibe szeretünk bele?

Jó lenne tudni, nem? Ha hiszed, ha nem, a pszichológusok ezt is kutatták már.

Számos tanulmány igazolja, hogy olyanokba szeretünk bele, akik a közelünkben vannak: szomszédunkba, munkatársunkba, iskolatársunkba. Ez persze nem meglepő. A közelség gyakori találkozást tesz lehetővé. Az viszont meglepő, hogy a gyakori találkozás minden iránt megnöveli a rokonszenvünket. Szimpatikusabbnak találjuk a gyakran látott színészt, a naponta játszott zenét, és a sűrűn látott szomszédot. Persze kísérleteket is végeztek a témával kapcsolatban: arcképeket mutattak a résztvevőknek. Volt olyan, amit csak egyszer mutattak nekik, de volt olyan is, amit tízszer. Biztos kitaláltad már, az volt a szimpatikusabb, amit többször látott az alany. Erősíti a szimpátiát az is, ha az illető hasonlít valakire, akit kedvelünk. A tapasztalat tehát azt bizonyítja, hogy az ismerősség vonzóbb hatás lehet a szerelemben, mint a fizikai adottságok. (Tanulság: ha csúnyának gondolod magad, még ne bújj csadorba, mert minél többször látja valaki az arcodat, annál vonzóbbnak talál majd!) Második tanulság: Az ismerősség nem untat, hanem vonzóvá tesz. Tehát minél többször lebzselsz valakinek a környékén, annál szimpatikusabbak lesztek egymás számára.

Kiegészítő megjegyzés: a közelség és a gyakori találkozás a meglévő érzéseket erősíti fel. Tehát, ha valaki alapból szimpatikus, abból lehet szerelem, de ha valaki első látásra ellenszenves, és össze vagy zárva vele hetekig, hónapokig, abból családon belüli erőszak lesz.

Növeli vagy csökkenti a szerelmet a távolság?

Két klasszikus nézet van ezzel kapcsolatban:

1)      A távolság fellobbantja a szerelmet, vonzóbbá teszi a társ csodálatos vonásait.

2)      Amit a szem nem lát, azt a szív elfelejti. Vagyis ahogy a fizikai közelség erősíti a vonzalmat, a távolság gyengíti. A külön, nagy távolságra lakó házaspárok között gyakoribb a válás, mint az együttlakók esetében.

Hogy melyik igaz? Gondolom neked is megvan a magad története egyikkel is és másikkal is. Okos kutatók azt mondják, hogy akik külön laknak, azért laknak külön, mert a kapcsolatukkal eleve lehetnek problémák. Egyébként megoldanák az együttélést. Párterapeuták szokták javasolni a próba-különélést hónapokra. Vizsgálják meg a felek, hogyan jobb nekik. Ha pokoli volt a kapcsolat, pár hét alatt leépül a másik iránti hiányérzés, és az illető rájön, hogy békésebb, szebb az élete a párja nélkül. Ha tényleg szoros, intim volt a kapcsolat, akkor 2-3 hónap különélés után is megmarad a kötelék.

Tanács annak, aki párt keres:

A szerelmi viszony alapfeltétele, hogy teremts magadnak alkalmat a személyes ismerkedésre. Persze alakulhatnak kapcsolatok interneten is, de ne feledd, hogy a távoli ismeretlent könnyű idealizálni, rávetíteni a saját vágyaidat, és hatalmas pofáraesés lehet az első találkozó. Tehát ha interneten ismerkedsz, és szeretsz álmodozni, ám tegyed, de ismerd ennek a kockázatait!

Ha szerelmet keresel, mozdulj ki otthonról, találkozz minél több emberrel minél gyakrabban. A legjobb, ha keresel olyan elfoglaltságot, amit csakugyan élvezel, és ehhez társaságot, ahol előfordulnak ellenkező neműek is. Figyelem! Az ismerkedés ne egyetlen találkozóból álljon! A kutatások szerint a pároknak mindössze 11%-a jött össze szerelem első látásra alapon.

A témával kapcsolatos további hasznos információkat olvashatsz a következő honlapon: www.szemelyescoach.hu