A társfüggőséggel kapcsolatban kaptam egy kérdést: akkor ki nem társfüggő? Létezik normális párkapcsolat? Pompásan nehéz kérdés.
Kezdjük talán azzal, hogy milyen az egészséges család, amely képes egészséges gyereket nevelni:
– Józan életű, kiegyensúlyozott szülők. A családot nem érinti depresszió, elmebetegség. HA mégis ilyen családban nőtt fel valaki, akkor ezeket a veszteségeket már feldolgozta. (Lehet ezt egyáltalán, teljesen????)
– a családtagok nem érintettek semmiféle szenvedélybetegségben. Nem alkoholisták, drogosok, apu nem munkamániás, anyu nem boltkóros, nem diétázik állandóan, apunak nincsenek dührohamai, amelyek a lakás és a családtagok szétverésével végződnek.
– a szülők érett személyiségek, elégedettek az életükkel, meg tudják oldani a problémáikat.
Nos, akik ilyen családból érkeznek, sanszosak a normális párkapcsolatra. Na de a maradék 98%? Dolgozhatnak az ügyön.
Nézzük akkor, hogy mi a cél:
– Az egészséges kapcsolatban a két fél identitása önálló, és ezzel együtt a kapcsolat mégis szoros. Ez olyan, mint két egymástól bizonyos távolságra álló oszlop. Külön állnak. A felek nem másznak bele egymás határaiba. Nem akarnak felelősséget átvállalni a másiktól, de empatikusan segítik egymást a problémák megoldásában. Ha mással nem, legalább az értő, odaforduló meghallgatással, amely lehetőleg nélkülözze a tanácsadást. (Nő panaszkodik a főnökére, a férfi részéről nem az az empátia, hogy “mondtam már, hogy keress másik munkahelyet!”)
– a valódi elkötelezettség bizalomra épül. Kezdjük az elkötelezettséggel: mindkét fél képes kimondani, hogy egymáshoz tartoznak, együtt képzelik el az életüket. VAnnak közös céljaik, terveik. Van közös értékrendjük. Enélkül nem megy.
– bizalom nélkül sem megy. Ez nem vakság, nem együgyűség, nem jelenti azt, hogy figyelmen kívül hagyjuk a félrelépés egyértelmű jeleit. De bízom abban, hogy a másiknak elég jó vagyok, és nem máshol keresik a boldogságát. Ehhez kell egy jó adag természetes önbizalom. De bizalom nélkül rendkívül zaklatottá válik egy kapcsolat. A bizalom érzése egyensúllyal jár, és a párnak ettől lesz kellemes, nyugodt közérzete.
– a jó párkapcsolathoz az is kell, hogy mindkét fél rendelkezzen stabil baráti körrel, támogatókkal. Ha egy embert megfosztunk élete egyetlen, mindennél fontosabb kapcsolatától, összeomlik. Ha viszont több lábon áll, vannak szilárd, jól tartó kapcsolatai, túléli a vihart. (Erre jók az évtizedes barátságok. Az óvodáskori barátnőd harminc éve megvan, de hol vannak az egykor oly fontosnak tartott pasik?)
egészséges kölcsönös kapcsolatban nem sodor el engem a másik viharos érzelme, boldogsága vagy bánata. Ettől még érzékenyek és figyelmesek lehetünk, de nem kell átvenni a másik világfájdalámát. Így sokkal hatékonyabban tudjuk a másikat támogatni.
Hirtelenjében ennyi jutott eszembe. Neked mit jelent egy egészséges kapcsolat?
Szia!
Kérted meséljek h milyen örömöket kerestem és értem el tudatosan: először is nekem nagy örömet jelent az ezotéria világa, rendszeresen húzok tündérkártyákat, voltam fordásznál, vettem táskát, cipőt (amit régen sajnáltam magamtól, most azt mondtam magamnak: ügyes vagy, kigazdálkodott, eleget dolgoztál érte!!, megérdemled) aztán rendszeresen rajzolok, járok a terápiára, figyelem az álmaim.
Témára térve: egészséges párkapcsolat bizony nagyon kevés van…mintha a pasimat írtad volna le: ezen veszekszünk, hogy miért nem keresek másik munkát…számára ez az empátia mikor panaszkodom a főnökömről, pedig csak egy kis figyelmet szeretnék….és régi pasik?? Igen! Igen! szuper, hogyha át tudnak alakulni barátsággá, ami bizony nagyon ritka!!! Hol vannak az egykor oly fontos pasik?? Igen, ez is nagyon fontos, hogy ott legyenek valahol a háttérben! Aztán: az egészséges párkapcsolat valóban a bizalmon alapszik, de nehéz megbízni ha tényleg vannak egyértelmű jelek…akkor mégis milyen egy egészséges párkapcsolat? Ahol nincs sértődés, ahol közös programok vannak és a szexuális élet is kielégítő, ahol engednek egymásnak szabad mozgásteret is, nincs kisajátítás, nincs veszekedés. Ejj de szép is lenne. 🙂