Ismeritek a szabadulóművészt? Aki egy szuper, együtt töltött hétvége után fel sem hív egy hétig, és persze te sem tudod utolérni? Aki mélyen a szemedbe nézve azt mondja, hogy szeret, de nem akar együttélni veled, mert te ilyen meg olyan vagy, ő pedig még nem kész egy kapcsolatra?
Ő az, aki fél a megállapodottságtól, és közben kielégíthetetlen vágy él benne, hogy a másik nem képviselője rendre megerősítse önmagában, vonzerejét újra meg újra elismerje. Két véglet között őrlődik: sóvárog a meghittség után, de fél is tőle. Retteg attól, hogy magára marad, de attól is, hogy kalitkába zárják. Általában jó az intimitásban. Szeretetteljes, őszinte, figyelmes. Ám abban a pillanatban, amikor szerelme igazán közel kerül hozzá, ő megtalálja a módját, hogy hátrébb lépjen kettőt. Legfőbb jellemzője, hogy folyton kétértelmű üzeneteket küld. Gyere ide, takarodj! Gyere közel, menj távolabb. Állandó nála az ingajárat. Jelzi, hogy másokkal is közeli kapcsolatot akar fenntartani, nem csak veled. „Szeretlek, de lényem nagyobbik felét megtartanám magamnak. Azt akarom, hogy szeress, és azt, hogy hagyj békén!” Gyakran kritizálja a másikat. Amikor túl közel kerül valakihez, azonnal kritizálni kezdi, és kecsesen eltáncol, mondván másokkal is találkozni akar. Főleg akkor ijed meg halálosan, amikor te elkezdesz hűségről és elkötelezettségről beszélni. Nyomban azt vizsgálgatja, hogy képes-e együtt élni a te hanyagságoddal, pontosságoddal vagy éppen – uram bocsá’ – az erőszakosságoddal. A válasz pedig – mily meglepő – mindig: nem.
Honnan ismered fel?
A távolságtartásra utaló jelek az első pillanattól fogva jelen vannak, és úgy érzed, menten megbolondulsz. Ha azon veszed észre magadat, hogy a barátaidat bombázod olyan kérdésekkel, hogy felhívjad-e vagy sem, mert még azt fogja hinni, hogy erőszakos vagy, akkor állj meg egy pillanatra, és gondolkozz el azon, hogy élvezet-e ez neked, és akarsz-e még évekig ebben a hintában forogni.
– Rövid ismeretségek sorjáznak mögötte, vagy éppen soha nem volt még párkapcsolata.
– Ne hunyj szemet az első három alkalom felett, amikor elfelejt visszahívni vagy lemondja a találkozót!
– Mindig te alkalmazkodsz az időbeosztásához, elhanyagolod a barátaidat, csakhogy az ő szűkös idejébe beleférjél.
Ha felismerted, cselekedj azonnal!A vele folytatott viszony olyan, mint szálka a körmöd alatt. Fáj, ha bent hagyod, és fáj, ha kiveszed. De ha bent hagyod, akkor meggyűlik, és csak egy amputálással szabadulsz tőle.
Ne akard megváltoztatni! Lehet, hogy hosszasan fejtegeti, hogy ő bizony házasságban szeretne élni, és azt is kifejti, hogy melyik partner miért nem felel meg az elképzeléseinek (téged is beleértve). A barátai viszont tisztában vannak vele, hogy soha nem fog megnősülni. Soha, de soha nem fogsz megváltoztatni egy szabadulóművészt. Rajta legfeljebb egy terápia segít. Tedd zsebre a tanulságokat, és lépj tovább!
Ne engedd, hogy bemesélje neked, hogy benned van a hiba! Mivel fél attól, hogy kalickába zárják, el akarja majd hitetni veled, hogy erőszakos, követelőző, idegbeteg vagy! Ne dőlj be neki! Mi sem egészségesebb, mint teljes értékű, elkötelezett kapcsolatra vágyni. Ne magadat hibáztasd, ha szeretetteljes megnyilvánulásaidat elutasítja a másik. Ne mentegesd őt, hogy azért olyan, amilyen, mert rossz volt a gyerekkora. 18 éves kora felett mindenki maga felelős az életéért. Lett volna ideje változni.
Szóval menekülj időben, ha szabadulóművésszel találkozol, mert csúnyán tönkremehetsz. Ő pedig vidáman fog továbbsasszézni: Én megmondtam, hogy idegbeteg vagy! felkiáltással.
Ismeritek a jelenséget?
Hogy ismerem-e?! Hajjaj! :)) Jó sokáig tartott, míg rájöttem mindarra, amit Te leírtál, de az ilyen pasit most már ezer közül is megismerem – és nagy ívben elkerülöm! :)))
Volt “szerencsém” hozzá. Azt mondta, hogy nem tud és nem akar felelõsséget vállalni senkiért. Egyáltalán nem értettem, miért kéne felelõsséget vállalnia értem. Nem akartam, hogy örökbe fogadjon, se hogy kezesem legyen, se hogy beajánljon vmi bizalmi állásba. Máig se értem, de már nem is akarom.