Bízz magadban!

10 dolog, amit 40 éves koromra megtanultam

Az emberek többsége sajnos fájdalmas veszteségek árán jön rá arra, hogy mit kellett volna máshogy csinálni. Íme, tíz dolog, amit a saját bőrömön, olykor szomorú, kínos vagy éppen vicces tapasztalatok árán tanultam meg, és szeretném megosztani veled, hátha megtanulhatod saját tapasztalatok nélkül, akár az én káromon is.

visszanez

  1. Nem számít, hogy ki mit gondol rólad!

Nálam talán ez van a toplista élén, ugyanis évtizedekig meg akartam felelni életem tekintélyszemélyeinek. Mámorító élmény volt, amikor rájöttem, hogy nem számít, hogy mit gondolnak rólam azok az emberek, akiknek a tiszteletéért, elismeréséért, szeretetéért addig tepertem. Megértettem, hogy ők se különbek nálam, és a többségükről nekem is megvan a véleményem. Miért akarok hát megfelelni olyanoknak, akiknek az elismerését úgysem tudom elnyerni? Inkább figyelek azok véleményére, akiket magam is tisztelek, szeretek. Kiválasztottam három-négy fontos embert, akikről tudom, hogy szeretnek, és akiket én is szeretek. Ők az én referenciáim. A többi ember azt mond, és azt gondol rólam, ami neki jólesik. Nem az én dolgom, és nem is tartozik rám.

 

  1. Ha nem vállalok felelősséget az életemért, senki nem teszi meg helyettem.

Ez kemény lecke volt. Amikor társat kerestem, és minden este a magányomon keseregve hajtottam le a fejemet, egyszer csak bekattant, hogy ez most már mindaddig így marad, amíg rá nem szánom magam arra, hogy valamin változtassak. Mert ezt soha senki, de senki nem tudja megtenni helyettem. Nem volt egy fáklyás menet az önismereti folyamat, amit bejártam, de megérte. Addig dolgoztam, amíg találtam valakit, akivel már nem érzem magam magányosnak. Azóta tudom, hogy ha valami nem jó az életemben, akkor nem várhatok másra, hogy szebbé tegye számomra, hanem nekem kell változtatni a hozzáállásomon, gondolkodásomon, és tenni kell azért, hogy jobb legyen.

visszanetz1

  1. Ha valami nem jó, ki kell lépni belőle!

Az a fajta ember vagyok, aki sokáig bírja, ha valami nem jó. Mint a béka, akit beledobtak egy dézsa hideg vízbe, és lassan melegíteni kezdik. Már majdnem megpuhulok, mire kiugrok a forró helyzetből. Meg kellett tanulnom felismerni a jeleket, amelyek megmutatják, hogy nem érzem jól magam egy helyzetben. Nem könnyű elfogadnom, hogy ami korábban jó volt, most már megfojt, bebörtönöz és beteggé tesz. Az eddigi „kiugrásaim” mind azt mutatják, hogy utána csak jobb következhet, és maximum a láncaimat veszíthetem el.

 

  1. Fölösleges annyit aggódni

Be kell vallanom, nagy paragép vagyok. A paraindexem igen magasan hullámzik. Az évek alatt azonban rá kellett jönnöm, hogy amit a fantáziámban levetítek, az gyakran sokkal szörnyűbb mint a valóság. A félelmeim nem szoktak bekövetkezni, vagy ha mégis, akkor nem annyira rettenetesek mint ahogy gondoltam. Meg kellett tanulnom a félelmeim ellenére cselekedni. Őszintén szólva ez általában rettenetes. Igen, minden egyes váltásnál, változtatásnál be vagyok ijedve, de muszáj csinálni, és menni tovább. A döntéseim eddig még engem igazoltak.

 

  1. Nem használ, ha másnak mutatom magam

Nem használ, ha nem mondom ki, hogy az adott helyzetben mit érzek. Nem használ, ha elhallgatom, hogy megbántottak, vagy csalódást okoztak nekem. Nem működik, ha úgy teszek, mintha nem történt volna semmi. A másik ilyenkor fel sem fogja, hogy valami gond van, és nem képes a valódi érzéseimhez, szükségleteimhez kapcsolódni. Az segít, ha beleállok a helyzetbe, és elmondom, hogy mi van bennem. Igen, így sebezhetőbb vagyok, de van esélyem, hogy a másikkal kapcsolatban maradjak. Ha elhallgatom az érzéseimet, elvész a kapcsolat.

visszanez2

  1. A konfliktust azzal kell rendezni, akivel keletkezett

Nem használ se nekem, se a másiknak, ha a konfliktusaimba nem állok bele. Ha csak az illető háta mögött panaszkodok, az egyrészt úgyis visszajut hozzá, és elmérgesíti a helyzetet, másrészt egy jottányit sem jutunk előbbre a megoldással. Megtanultam, hogy a vitákat, nézeteltéréseket azokkal tisztázzam, akikkel keletkezik. Már ha egyáltalán még kapcsolatban akarok maradni az illetővel. Mert dönthetek úgy is, hogy kiszállok a kapcsolatból.

 

  1. Szabad azt csinálni, ami jólesik

Jókislánynak neveltek, és valahogy az gyökeresedett meg bennem, hogy mindig valami hasznos dolgot kell csinálni. Tilos lazsálni, pihenni, szórakozni. Nekem meg kellett tanulnom megengedni magamnak, hogy szabad csak úgy lenni, és nem csak örökké tenni. Még nem mindig megy. Tanulom, hogy szabad kedvemre lézengeni a városban, olvasgatni haszontalan regényeket, és kávét kortyolgatva bambulni egy szirupos filmen. A saját bőrömön érzem, hogy ha nem adok magamnak pihenőt, nem vagyok jobb egy durva rabszolgahajcsárnál. Csakhogy ilyenkor én vagyok a rabszolga is…

 

  1. Szabad nemet mondani

Hű, ezt tényleg nem volt egyszerű megtanulni, de muszáj volt. Hála érte az egykori munkahelyemnek! Meg kellett tanulnom, hogy jogom van nemet mondani olyan dolgokra, amelyekkel nem tudok azonosulni, amit nem érzek a magaménak, vagy erőszakot kell tenni magamon azért, hogy elvégezzem. Ha nem mondok nemet, akkor magamat árulom el, és magamnak teszek rosszat. Ha nemet mondok, akkor viszont azt kockáztatom, hogy rosszat gondolnak rólam. Ha sikerült elfogadni, hogy nem számít, ki mit gondol rólad, akkor utána már nem ügy nem-eket mondani.

relax4

  1. Ne várj azzal, hogy teljesítsd az álmaidat! Kezdj el tervezni már ma!

Nem érdemes a kedvező időpontra várni azzal kapcsolatban, hogy majd akkor teljesíted az álmaidat. A kedvező időpont ma van! Kezdj neki ma, különben soha nem jön el a megfelelő idő! Nem kell azonnal ugrani. Lehet apró lépésekkel araszolgatni a cél felé, úgy kevésbé félelmetes. Évek óta az volt az álmom, hogy szabadúszóként dolgozhassak. Lassan, éveken keresztül építettem ki ehhez a biztos bázisomat, és most úgy élek, ahogy tíz éve megálmodtam. De már úton vagyok a következő álom felé. Csak lassan, lépésről lépésre.

 

  1. Szabad segítséget kérni

Amit még megtanultam, hogy vannak olyan pillanatok, amikor összetörök, és magamtól nem tudok tovább indulni. Ilyenkor kell valaki, aki mellettem áll. Megtanultam, hogy nem vagyok mindig erős. Szabad gyengének, bénának, elesettnek lenni, és segítséget kérni. Van egy fix segítőm, akihez néha generálszervízre megyek.

Hogy ezektől a tanulságoktól könnyebb lett-e az életem? Nem hinném, de hogy boldogabb és elégedettebb vagyok mint tíz éve, az biztos.

Ha elakadtál valahol az utadon, nézd meg, hogyan segíthetek Neked!

Kommentek

(A komment nem tartalmazhat linket)
  1. Benedek Nagy says:

    +1 : Akarata ellenére senkit nem lehet megmenteni.
    Mindenki belefut legalább egyszer olyanba, akit kihasználnak, akit (szerintünk) nem szeretnek, bántanak. De ha ő nem akar változtatni, akkor ha megfeszülünk, akkor se tudjuk “megmenteni”.

  2. Tökéletesen egyetértek! Valóban ez lehetne a 11. pont. Vannak, akiknek ezt nagyon nehéz elfogadniuk.


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!